Szabad kéz a bankoknak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A jegybank a kötelező tartalékrátát 2008 novemberében csökkentette 2 százalékra, azt megelőzően 5 százalék volt a mértéke. Az MNB 2004-től kezdve piaci kamatot (jegybanki alapkamatot) fizet a bankok kötelező tartalékára, ezért a tartalékráta nagysága sem a monetáris politika irányultságát, sem a hazai bankok hitelezési tevékenységét nem befolyásolja – hívja fel a figyelmet a jegybanki közlemény.
A döntés oka: az optimális tartalékráta nagysága likviditáskezelési szempontból hitelintézetenként jelentős eltérést mutat. Azok a bankok ugyanis, amelyeket tartalékalapjuk nagyságához viszonyítva relatív alacsony likviditási hatások érnek, a jelenleg érvényes 2 százalékos tartalékráta mellett is könnyen tudják kezelni a likviditásukat. Azok azonban, amelyeknél a likviditási hatások relatív nagysága nagyobb, a 2 százalékos tartalékráta mellett már nem tudják hatékonyan hasznosítani a kötelező tartalékrendszer átlagolási mechanizmusát. Az MNB a magasabb tartalékráták választhatóságával ezt a jelenleg meglévő aszimmetriát kívánja kezelni, és biztosítani, hogy a jövőben a kötelező tartalékrendszer minden hazai hitelintézetnél megfelelő hatékonysággal támogassa a likviditáskezelést. A hitelintézetek rendelkezésére álló likviditásnyújtó, illetve likviditáslekötő jegybanki eszközök biztosítják, hogy a piaci kamatok az alapkamattal összhangban alakuljanak. A jelentős rendszerszintű likviditástöbblettel rendelkező hazai hitelintézetek saját döntésük alapján, korlátlanul helyezhetnek el likviditást a jegybanknál kéthetes MNB-kötvényben, ez azonban hitelezési aktivitásukkal nem hozható összefüggésbe.
Eközben kamatveszteség sem éri a hitelintézeteket, mivel az MNB piaci kamatot fizet mind a bankok kötelező tartalékára, mind a kéthetes MNB-kötvényben elhelyezett likviditásra. VG
Előrejelzés a likviditási hatásról
A jegybank szeptember 14-től féléves próbaidőre megkezdi a bankrendszer egészét érintő likviditási hatások előrejelzésének publikálását. Ez elősegíti, hogy az irányadó eszköz igénybevétele optimális nagyságú legyen, és kevésbé támaszkodjanak a hitelintézetek az egynapos hitel- és betétoldali jegybanki rendelkezésre állásra.Így az egynapos bankközi kamatok a jövőben még szorosabban követhetik a mindenkori jegybanki alapkamatot.
Így az egynapos bankközi kamatok a jövőben még szorosabban követhetik a mindenkori jegybanki alapkamatot.-->
