Hat kasszánál "rezeg a léc", ugyanis közülük négy megmaradó tagjainak a száma közelebb van a két-, mint a háromezerhez, s a másik kettőé is alig lépi túl a háromezret - derül ki az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) honlapján közzétett adatokból.
A "biztos túlélőnek" számító öt pénztár, az Aegon Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 16 889, az Allianz Hungária Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 10 782, AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 13 269, ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 19 197, OTP Magánnyugdíjpénztár 17 641 tagot tarthat meg.
A magánpénztárak közül a Dimenzió, az Életút, a Honvéd, a Postás, a Quaestor, a Vasutas és a Villamosenergia-Ipari Társaságok pénztára nem érte el a 2 ezres taglétszámot. Ezzel valószínűleg nem tudnak majd működni a pénztárak, noha a maradók közül akár át is léphetnek ezekbe a pénztárakba. Azonban - az egybehangzó elemzői vélemények szerint - tartósan nem működhet 2 ezres létszám alatt egy magánnyugdíj-pénztár.
A Dimenziónál a tagok 11,4 százaléka nyilatkozott arról, hogy maradna, azonban így is csak 1 430 tagja lenne a kasszának. Az OTP-nél az összes pénztártag 2,33 százaléka választotta azt, hogy ezentúl csak saját megtakarításai képzik majd nyugdíját, ám így is 17 641 fővel működhet majd az OTP pénztára.
Leginkább Budapesten ragaszkodtak pénzári tagságukhoz: az összes nyilatkozóhoz viszonyítva 37,7 százalék. A legkevesebben Tolna, Nógrád és Békés megyében döntöttek úgy, hogy maradnának a magán-nyugdíjpénztári rendszerben.
A statisztikákból az is kiderül, hogy a férfiak sokkal többen választották a magánpénztári tagságot, mint a nők. Összesen 40 272 nő és 57 150 férfi nyilatkozott a maradásról. A visszalépés előtti létszámhoz viszonyítva a férfiak 3,71 százaléka, a nők 2,55 százaléka maradt a magánnyugdíj-pénztári rendszerben.
Az 1955 előtt születők 44 590-en képviseltették magukat a magánkasszáknál, míg a rendszer átalakítása után 1 816-an maradtak, ami a létszám 4,07 százalékának fele meg. Az összes korcsoportban (5 éves bontásban) kiegyenlítettnek tűnik a maradók részaránya a régi létszámhoz képest: 2,5 és 4,02 százalék közötti intervallumban szóródnak.
Kivételt képez az utolsó két korosztály. Akik 1985 és 1990 között születtek csak 1,29 százalékuk maradt magán-nyugdíjpénztárban, akik ez után születtek csupán 0,46 százalékban maradtak tagok.
A maradók közötti korcsoportonkénti megoszlásról elmondható, hogy az idősek és a fiatalok kisebb arányban képviseltetik magukat a magánpénztáraknál. Az 1970 és ’75 közötti születésűek létszáma meghaladja a 20 ezret, az 1975 és ’80 közötti születésűek 24 ezernél is többen maradtak. Az idősek, 1955 előtti születésűek mindössze 1 816-an; a fiatalok, 1985 és ’90 közötti születésűek 5 106-an; és a legfiatalabb generáció, az 1990 utáni születésűek közül 396-an maradtak a magánpénztári rendszerben.
