Hatalmas uniós pénzosztás jön, az agrárium is sorban áll, de veszélyben van a külön kerete
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKözös nyilatkozatban sürgeti több mint negyven európai mezőgazdasági, élelmiszeripari és agrártechnológiai szervezet, hogy az agrárium és a teljes élelmiszerlánc kiemelt helyet kapjon az Európai Versenyképességi Alapban. Az alap a következő, 2028–2034 közötti uniós többéves pénzügyi keret egyik meghatározó beruházási eszköze lehet. Az európai mezőgazdasági és élelmiszeripari szervezetek attól tartanak, hogy az agrárium háttérbe szorulhat az Európai Unió 2028–2034 közötti versenyképességi finanszírozási rendszerében. A szakmai érdekképviseletek szerint az élelmiszer-termelés nem csupán támogatásra szoruló ágazat, hanem az uniós gazdaság, az ellátásbiztonság és a stratégiai önállóság egyik alapja.
A legnagyobb uniós gazda-érekvédelmi ernyőszervezet, a Copa-Cogeca által is aláírt dokumentum szerint a mezőgazdaság stratégiai jelentősége messze túlmutat az élelmiszer-termelésen. A teljes uniós agrár-élelmiszeripari értéklánc évente több mint ezermilliárd euró bruttó hozzáadott értéket állít elő, gazdasági súlya pedig számos más európai iparágét meghaladja. A termelők és az élelmiszeripari vállalkozások az élelmiszerek mellett takarmányt, energiatermékeket, rostanyagokat és ipari alapanyagokat is biztosítanak.
A nyilatkozat aláírói szerint az új versenyképességi alap lehetőséget teremthetne az ágazat beruházási lemaradásának csökkentésére. A forrásokból többek között infrastruktúra-fejlesztéseket, feldolgozóipari beruházásokat, digitális átállást, képzéseket, kutatás-fejlesztési programokat és új technológiák bevezetését lehetne finanszírozni.
Az agrár-élelmiszeripari szereplők arra figyelmeztetnek, hogy az ágazat versenyképességének javítása nem kezelhető kizárólag a közös agrárpolitika keretei között.
A mezőgazdaság ugyanis a versenyképességi alap szinte valamennyi céljához hozzájárulhat, így a dekarbonizációhoz, a digitális átálláshoz, az egészségügyi és biotechnológiai fejlesztésekhez, a bioökonómiához, valamint Európa biztonságának és stratégiai önállóságának erősítéséhez.
Kiszorulhat az agrárium az önálló támogatási területről
A szakmai szervezetek legfőbb aggálya az Európai Parlament ipari, kutatási és energiaügyi szakbizottságában, az ITRE-ben készülő jelentéstervezethez kapcsolódik. A dokumentum a Bizottság által javasolt, „egészségügy, biotechnológia, mezőgazdaság és bioökonómia” elnevezésű önálló finanszírozási területet egy szélesebb, „fenntartható jólét” kategóriával válthatná fel.
Az aláírók szerint ez az átalakítás bizonytalanná tehetné a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások közvetlen hozzáférését a versenyképességi forrásokhoz. Úgy vélik, hogy
az agrárium önálló megjelenésének megszüntetése rossz politikai üzenetet küldene éppen akkor, amikor az EU az élelmiszer-biztonság, az ipari kapacitások és a stratégiai autonómia megerősítését tűzte ki célul.
A nyilatkozat hangsúlyozza: az agrár-élelmiszeripar nem pusztán kedvezményezettje a versenyképességi politikának, hanem annak egyik meghatározó szereplője. Amennyiben az ágazat nem kap világosan elkülönített helyet és megfelelő forrásokat az alapban, az magának a finanszírozási eszköznek a céljait is veszélyeztetheti.
A Tanács megtartaná a mezőgazdasági pillért
A szervezetek ugyanakkor kedvező fejleményként értékelik, hogy az uniós tagállamokat képviselő Tanács részleges általános megközelítése megtartaná az Európai Bizottság eredeti felosztását, benne a mezőgazdaságot is nevesítő finanszírozási területtel.
Az Európai Parlament mezőgazdasági szakbizottsága, az AGRI szintén az ágazat erősebb megjelenítését támogatja. A közlemény szerint az ITRE jelentéstervezetéhez több mint száz, különböző politikai frakciókhoz tartozó képviselők által benyújtott módosító indítvány érkezett, amelyek célja, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hangsúlyosabban szerepeljen az alap szabályozásában.
A közös állásfoglalás aláírói ezért arra kérik az Európai Parlamentet, hogy biztosítson elkülönített és megfelelő nagyságú forrásokat, átlátható irányítási rendszert, valamint érdemi részvételi lehetőséget a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplőknek.
A szervezetek szerint az agráriumba, a feldolgozóiparba és a teljes élelmiszerláncba irányuló beruházások nem kizárólag ágazati támogatások. Ezek egyben Európa ellátásbiztonságát, gazdasági ellenálló képességét, növekedését és hosszú távú versenyképességét szolgáló befektetések.
Mi az Európai Versenyképességi Alap?
Az Európai Versenyképességi Alap – angolul European Competitiveness Fund, ECF – az Európai Bizottság által a 2028–2034 közötti uniós költségvetési ciklusra javasolt új, központi beruházási eszköz. Feladata, hogy az EU stratégiai ágazataiban a kutatástól és fejlesztéstől egészen az ipari méretű gyártásig finanszírozza a beruházásokat.
Az alap létrehozását a Bizottság 2025 júliusában javasolta. A konstrukció egyik fő célja, hogy az uniós támogatási rendszer egyszerűbb legyen: 14 jelenlegi programot és pénzügyi eszközt fogna össze egyetlen keretben, közös szabályokkal és egységes pályázati belépési ponttal.
Mekkora összegről van szó?
A bizottsági javaslat szerint az alap és a hozzá kapcsolódó Horizon Europe program együttes kerete:
- 397,7 milliárd euró 2025-ös árakon;
- 409,3 milliárd euró folyó árakon.
Ez a következő hétéves uniós költségvetés körülbelül 22 százalékát jelentheti. A végleges összeg azonban még nem dőlt el, mivel az a teljes 2028–2034-es többéves pénzügyi keretről szóló alku része.
A tervezett keret főbb részei folyó árakon:
| Terület | Tervezett keret |
| Horizon Europe kutatási program | 175 milliárd euró |
| Védelem, biztonság és űripar | 130,5 milliárd euró |
| Digitális vezető szerep | 54,8 milliárd euró |
| Tiszta átállás és ipari dekarbonizáció | 26,2 milliárd euró |
| Egészségügy, biotechnológia, agrárium és bioökonómia | 22,6 milliárd euró |
A tiszta átállási kereten felül az Innovációs Alap további mintegy 41,2 milliárd euróval kapcsolódna a rendszerhez.
Milyen területeket támogatna?
A Bizottság eredeti javaslata négy nagy finanszírozási pillért határoz meg:
- tiszta átállás és ipari dekarbonizáció;
- digitális átállás és technológiai vezető szerep;
- egészségügy, biotechnológia, mezőgazdaság és bioökonómia;
- biztonság, védelem és űripar.
Az alap nem kizárólag vissza nem térítendő támogatásokat adna. Garanciákkal, pénzügyi eszközökkel és az InvestEU-hoz hasonló konstrukciókkal magántőkét is mozgósítana, különösen olyan nagyobb kockázatú beruházásokhoz, amelyeket a piac önmagában nem finanszírozna megfelelően.
Miért hozzák létre?
Az alap mögött az a felismerés áll, hogy Európa jelentős beruházási lemaradásban van az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, különösen a digitális technológiák, az energiaátállás, a biotechnológia és a védelmi ipar területén.
A konstrukció a Letta- és a Draghi-jelentés megállapításaira épül. A tervek szerint megszüntetné azt a jelenlegi problémát, hogy egy innovatív projektnek a kutatási szakaszban, a prototípus-fejlesztésnél és az ipari termelés elindításakor különböző programokhoz, eltérő szabályok alapján kell pályáznia. Az ECF elvileg egyetlen, folyamatos finanszírozási láncot teremtene a kutatástól a piaci bevezetésig.
Mi lesz a jelenlegi programokkal?
A tervek szerint több jelenlegi finanszírozási eszköz kerülne közös keretbe, köztük:
- az Innovációs Alap;
- a Digitális Európa program;
- az Európai Védelmi Alap;
- az EU4Health;
- az uniós űrprogram;
- az InvestEU;
- a LIFE program egyes elemei;
- a kis- és középvállalkozásokat támogató programok.
A Horizon Europe formálisan önálló program maradna, de szorosan összekapcsolódna a Versenyképességi Alappal. A cél az lenne, hogy a Horizon finanszírozza a kutatást és az innováció kezdeti szakaszát, az ECF pedig segítse az eredmények ipari méretű hasznosítását.
Hol tart az elfogadása?
Az alap jelenleg még nem működő támogatási program, hanem jogalkotási javaslat.
A tagállamokat képviselő Tanács 2026. június 16-án elfogadta részleges tárgyalási álláspontját. Ebben megtartotta a Bizottság által javasolt négy fő területet, külön figyelmet fordított a kis- és középvállalkozásokra, valamint erősítette a tagállamok szerepét az alap irányításában.
Az Európai Parlamentben az ipari, kutatási és energiaügyi szakbizottság, az ITRE vezeti az ügyet. A parlamenti jelentéstervezet 2026 áprilisában készült el, és több ezer módosító indítványt nyújtottak be hozzá. A Parlament és a Tanács végleges megállapodása után a jogszabályokat várhatóan 2027-ben fogadhatják el, hogy az alap 2028 januárjától megkezdhesse működését.
Miért fontos az agráriumnak?
Az eredeti bizottsági javaslat külön pillérben nevesíti a mezőgazdaságot és a bioökonómiát, ami elvileg lehetőséget teremtene például:
- precíziós mezőgazdasági és robotikai fejlesztésekre
- biotechnológiai és növénynemesítési programokra
- élelmiszeripari feldolgozókapacitások korszerűsítésére
- energiahatékony és alacsony kibocsátású technológiákra
- alternatív fehérjék, bioalapú termékek és körforgásos megoldások fejlesztésére
- digitalizációra, automatizálásra és adatvezérelt gazdálkodásra.
Az agrárszervezetek aggodalma abból fakad, hogy egyes parlamenti elképzelések az önálló agrár-élelmiszeripari pillért egy szélesebb kategóriába olvasztanák. Ez nem feltétlenül jelentené az agrárprojektek kizárását, de gyengíthetné az ágazat elkülönített finanszírozási pozícióját, és erősebb verseny alakulhatna ki más iparágakkal ugyanazokért a forrásokért.
