Magyarországi hitelezés - Nem halt meg, csak pihen
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVáltozatlanul nem akar magához térni a lakossági hitelpiac, hiszen az első negyedévben is alig vettek fel új kölcsönt a hazai háztartások.
A jegybank adatai szerint az első negyedév végén 8018 milliárd forinttal tartoztak a pénzügyi szolgáltatóknak a magyarországi magánszemélyek és egyéni vállalkozók, amely alig másfél százalékkal több az egy évvel korábbi mennyiségnél. Ezt a növekedést ráadásul úgy könyvelhették el a bankok és más szolgáltatók, hogy a forint a 2010 márciusa óta eltelt egy év alatt 9,6 százalékkal gyengült a svájci frankhoz képest: az eltelt idő alatt 186-ról 204 forintig emelkedett a kurzus. Ez pedig – lévén a devizahitelek aránya csaknem kétharmados a lakossági portfólión belül – 3-400 milliárd forinttal is torzíthatta felfelé a lakosság hitelállományát.
A hitelállomány stagnálása – illetve ténylegesen csökkenése – mögött hosszú hónapok óta ugyanaz a tendencia áll: a deviza alapú hiteleknél (új kihelyezések hiányában) nettó törlesztő a lakosság, vagyis több pénzt fizet vissza, mint amennyit felvesz, a forinthiteleknél pedig kisebb volumenekben bár, de éppen fordított a helyzet.
A legnagyobb pangás egyértelműen a gépjármű- és jelzálog alapú hiteleknél mutatkozik. Előbbieknél az új kihelyezések havi mennyisége időnként alig éri el a milliárdos nagyságrendet, amelynek az elmúlt években előrehozott kereslet az oka, amelynek következtében szinte egyáltalán nincs vevő a piacon.
Az ingatlan alapú hiteleknél – amelyeknél jelenleg csak forintban finanszírozhatnak a bankok, legfeljebb a felajánlott fedezetek forgalmi értékének 75 százalékáig – szintén nagyjából egy éve változatlan a helyzet. Ez azt jelenti, hogy az egyeduralkodóvá vált forint lakáshitelekből havonta 12-18 milliárd forintnyit vesznek fel a háztartások, a szabad felhasználású hitelek mennyisége pedig ennek nagyjából a felét éri el.
Beszédes adat, hogy 2011 első negyedévében összesen 40 milliárd forintnyi forint lakáshitelt vettek fel a háztartások, amely a válságot megelőző időszakban egy gyengébb hónap termésének felelt meg. A nem túl acélos statisztikákban persze nincsen semmi meglepő. A korábban a múlt év második felére, majd 2011-re várt gazdasági fellendülésnek egyelőre egyáltalán nem látszanak a jótékony hatásai, ráadásul a háztartások nagy része még mindig a 2005-2008 között felvett hiteleinek a terheit nyögi.
A pénzügyi szolgáltatók oldaláról sem változott sokat a helyzet. Bár a bankok ebben az évben is előálltak a kora tavasszal szokásos lakáshitel-akcióikkal, feltehetően még most is meglehetősen óvatosan hitelezik a kölcsönért folyamodó háztartásokat. A kilakoltatási moratórium fenntartása pedig még rá is segít erre az óvatosságra: amíg ugyanis fennmarad a korlátozás, addig marad a bizonytalanság, hiszen a finanszírozó nem érvényesítheti a fedezetre a jelzálogjogot.
Változatlanul jól mennek ugyanakkor a piacon a bankok által is könnyen elbírálható folyószámlahitelek, amelyeket napi pénzügyi gondjaik enyhítésére igényelnek az ügyfelek. A jegybank adatai szerint ezekből március végén már közel 480 milliárd forintnyi volt a háztartásoknál, ami 7,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
2010. március 2011. március
Fogyasztási 3555,0 3648,0
Ebből folyószámla 446,8 479,7
Lakáscélú 3983,9 4079,6
Egyéb 349,0 290,9 -->
