Tovább pang a hitelezés
Az új hitelek mennyiségének mérséklődése mellett a kölcsönök árazásán sem tükröződik, hogy a pénzügyi szolgáltatók intenzív versenyt folytatnának az ügyfelekért: a céges folyószámlahitelek átlagos kamata gyakorlatilag változatlan maradt 2010 márciusához képest, az egyéb kölcsönöké viszont több mint egy százalékponttal emelkedett.
Szerény vigaszt jelent ehhez képest a bankoknak, hogy márciusban és a negyedév során is nőtt a lakossági forinthitelek összege. A márciusban folyósított 41,6 milliárd forint 17,5 százalékkal, a negyedév során kölcsönzött 104,4 milliárd forint 21,1 százalékkal volt több, mint egy évvel korában. Ám az itt elért 5,2 milliárd, illetve 18,2 milliárd forintos havi, illetve negyedévi növekedés nem ellensúlyozza a vállalkozások finanszírozásánál kiesett 38,5 milliárd, illetve 263,7 milliárd forintos visszaesést. A lakossági hitelek némi növekedése egyébként a lakáskölcsönök bővülésének köszönhető, mert a fogyasztási hitelek értéke alig változott, az egyéb kölcsönöké pedig csökkent.
„Alacsony gazdasági növekedés mellett nincs megfelelő kereslet a hitelek iránt” – magyarázta lapunknak a vállalati hitelezés ilyen jelentős mértékű visszaesését Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. Szerinte a gazdasági élénkülés hiányában a vállalkozások is óvatosabban folyamodnak hitelékért, és a hitelintézetek is – kockázataik csökkentése érdekében – szigorúbban megvizsgálják a kölcsönt kérőket.
Az új folyósítású forintalapú lakáshitelek növekedését a kutató szerint az magyarázza, hogy a devizaalapú lakossági jelzáloghitelezés megszüntetésével a lakáshitek iránti teljes igény a forintalapú hiteleknél csapódik le. A betéti és a hitelkamatok közötti különbség növekedése pedig Várhegyi Éva szerint azt jelzi, hogy tompult a verseny a hitelintézetek között. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelezés felfutása idején az éleződő verseny miatt hosszabb ideig szűkült a kamatrés, így az közeledett a fejlettebb országokban tapasztalthoz. A március adat viszont a trend megfordulását jelzi.
A vállalati hitelezés jelentős csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy az anyabankok átértékelték magyarországi szerepüket – mondta korábban a Világgazdaságnak Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző alelnöke. Szerinte azonban az ország megítélésének és a gazdasági növekedés kilátásainak javulása után ismét növekedhet a vállalkozások finanszírozása. Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója szerint az a fő probléma, hogy kevés ténylegesen hitelképes cég van ma Magyarországon. Náluk úgy vélik, az idei év sem hoz áttörést, mert a vállalatok döntéshozói még bizonytalannak ítélik a gazdasági környezetet. Szerinte a hitelezés lassulása a gazdasági növekedés gátja lehet, mert nem csak a hitelképtelen cégek nem jutnak forráshoz.
