Drámai játszma Athénban

Július 3-i rendkívüli ülésükön döntenek majd az euróövezet pénzügyminiszterei arról, megkapja-e a görög kormány a tavaly megszavazott 110 milliárd eurós hitelcsomag 12 milliárd eurós esedékes részletét – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker, az Eurogroup elnöke és Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa. Mindketten siettek hozzátenni: csak akkor hajlandók engedélyezni a kifizetést, ha a „görögök addig mindent sínre tettek”, azaz a parlamentjük elfogadja az EU, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) által kidolgozott, 28 milliárd eurós megszorító és 50 milliárd eurós privatizációs csomagot. Az ultimátum nyomatékosítása érdekében a trojka képviselői ma és holnap ismét Athénban tárgyalnak: egyrészt ellenőrzik a már egyeztetett lépések betartását, másrészt véglegesítik az intézkedéscsomagot. „A görög parlamentnek tudnia kell, mit kell tennie” – figyelmeztetett Juncker. A helléneknek azért létszükséglet a részlet átutalása, mert e nélkül nem tudják törleszteni júliusban esedékes adósságaikat hitelezőiknek, magyarul csődbe mennek.

A parlamenti képviselők tehát két tűz közé kerültek: míg az EU részéről egyre nő a nyomás a megszorítások és a privatizáció mellett, addig a társadalom egy része egyre hevesebben tiltakozik ellenük. A legnagyobb ellenzéki párt már jelezte, hogy nem támogatja a csomagot, a kormány részéről pedig több képviselő is fellázadt ellene. Az igazság pillanata ma jöhet el, hiszen várhatóan ma este döntenek a honatyák arról, bizalmat szavaznak-e Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök múlt héten átalakított kormányának. Ha igen, akkor jövő héten feltehetőleg a trojka programját is megszavazzák. Ha viszont megvonják tőle a bizalmat – ez elképzelhető, hiszen a 300 fős parlamentben már csak 155 képviselője van a kormánypártnak – , az teljes egészében felboríthatja az uniós terveket.

A többek között adóemeléseket és a közszféra bérének további csökkentését előirányzó intézkedéscsomag ellenzői azzal érvelnek, hogy az „megfojtja a gazdasági növekedést és szétveri a társadalmat”. Azt tegnap Juncker is elismerte, hogy a görög kormány „nagyon bátor”, a görögöknek pedig „hatalmas áldozatokat” kell hozniuk, de szerinte nincs más választás. A trojka jelentése korábban úgy fogalmazott, hogy „a strukturális reformok még nem érték el azt a tömeget, amelyek látható eredményhez vezetnek a gazdasági produktivitást és növekedési képességet tekintve”.

Míg a görögöknek nagyon szűk esztendőkre kell berendezkedniük, addig az ország hitelezőit – az Európai Központi Bankot, valamint görög, francia és német bankokat – nem kötelezik semmire. Az ő tehervállalásuk csak „önkéntes alapon” történhet, ezt tegnap is kiemelte a két uniós politikus. Lehetséges megoldásként a görög állampapírok futamidejeinek meghosszabbítását vagy az úgynevezett bécsi kezdeményezést említették. Utóbbi keretében a régi államkötvények lejártakor a hitelezők rögtön újakat vásárolnának, azaz gyakorlatilag újabb hiteleket adnának Athénnak. Úgy tűnik azonban, a pénzintézetek erre csak bizonyos kedvezményekért cserébe hajlandók – a német bankszövetség például állami garanciákra és gazdasági ösztönzőkre tartana igényt.

Az EU azért nem akar kikényszerített és veszteségekkel járó áldozatvállalást a hitelezőktől, mert ezt a hitelminősítők fizetésképtelenségként értékelhetnék, és ez lángba boríthatná az eurózónát. Utóbbit már egyre többen vizionálják, köztük a londoni Centre for Economics and Business Research (CEBR) is. A londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont tegnap megjelent elemzése szerint „szinte biztosra vehető”, hogy a következő öt évben felbomlik az euróövezet. Ennek oka, hogy a dél-európai tagállamokban olyan súlyos további kiigazító intézkedésekre lenne szükség, amelyeket a helyi lakosság már nem tűrne el, a folyamatos külső segítséget pedig előbb-utóbb megelégelik a megsegített és a hitelező országok is. A CEBR elemzői úgy vélik, az eurózóna felbomlása nyomán valószínűleg kárt szenved számos európai – főleg francia – bank fizetőképessége, és a dominóhatás veszélye miatt olyan bankmentő akciókra lesz szükség, mint amilyenre legutóbb a Lehman Brothers amerikai nagybank összeomlása után volt példa.

500 milliárd euró hitelezésre

Állandó válságkezelő mechanizmust (ESM) állítanak fel az eurózóna tagállamai 2013-tól, erősítették meg tegnap az euróövezet pénzügyminiszterei a márciusi EU-csúcs elhatározását. A luxemburgi székhelyű, intézményként működő ESM a jelenlegi ideiglenes alapot váltja majd fel, hogy hiteleket nyújtson a bajba került államoknak. A tagországoknak 80 milliárd eurót készpénzben kell befizetniük, 620 milliárdra pedig garanciát kell vállalniuk. A 700 milliárd euróból mintegy 500 milliárd eurót fordíthat hitelezésre az ESM például oly módon, hogy felvásárolja a csőd szélére került országok államkötvényeit.

A hatos csomag egyik európai parlamenti raportőre a BruxInfónak úgy nyilatkozott: ha megszületik az egyezség a két intézmény között, akkor az EP plenáris ülése csütörtökön megszavazza a jogszabályokat, és így az állam- és kormányfők csúcstalálkozója pénteken jóvá is hagyhatná a csomagot. n T. G.-->