Beszakadt a kajszi ára, örülhetnek a lekvárrajongók, szomorkodhatnak a gazdák
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJelentősen csökkent a magyar kajszi termelői ára az idei szezonban: a Budapesti Nagybani Piacon június végétől július közepéig átlagosan 889 forintot fizettek kilogrammonként a hazai gyümölcsért, ami 52 százalékos visszaesést jelentett az előző év azonos időszakához képest. Az áresés hátterében a tavalyinál kedvezőbb hazai terméskilátások mellett az európai kínálat növekedése és az importáru tartós piaci jelenléte állhat.
Az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb zöldség-, gyümölcs- és borpiaci jelentése szerint az idei kajsziszezon merőben eltérően alakult a tavalyitól. Míg 2025-ben a tavaszi fagyok miatt rendkívül kevés gyümölcs termett Magyarországon, addig 2026-ban a kedvezőbb adottságú, dombvidéki és fagyvédelemmel ellátott ültetvények már bőségesebb termést hozhattak.
A javuló kínálat ugyanakkor gyors és jelentős árcsökkenést idézett elő. A hazai kajszi a 25. héten, vagyis június második felében jelent meg a Budapesti Nagybani Piacon, kilogrammonként 1050 forintos termelői áron. A 26–29. hét átlagában azonban az ár már csak 889 forint volt, ami 52 százalékkal maradt el a 2025 azonos időszakában mért szinttől.
A 29. héten a különböző fajták között is jelentős árkülönbség alakult ki:
- a legalább 30 milliméteres magyar kajszit kilogrammonként 950 forintért kínálták,
- a Bergeron fajta ára 800 forint volt,
- míg a rózsakajszi 700 forintos leggyakoribb áron szerepelt a kínálatban.
A magyar kajszi ára egyetlen hét alatt is 5 százalékkal mérséklődött.
Az import a magyar szezonban sem tűnt el
A belföldi kínálat megjelenése nem szorította ki teljesen a külföldi gyümölcsöt a piacról. A magyar szezon kezdetét megelőző, 19–25. hetekben főként spanyol és görög kajszi volt elérhető a Budapesti Nagybani Piacon. Az importtermék átlagos nagykereskedelmi ára ebben az időszakban 1712 forint volt kilogrammonként, 24 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A 26–29. hetekben, vagyis már a hazai szezon alatt is jelen maradt az import, átlagosan 797 forintos kilogrammonkénti áron. Ez azt jelenti, hogy a külföldi kajszi az időszak átlagában olcsóbb volt a magyar terméknél, ami tovább erősíthette a hazai termelőkre nehezedő árnyomást.
A 29. héten a szerb kajszit már 600 forintért kínálták kilogrammonként, 14 százalékkal olcsóbban, mint egy héttel korábban. A görög áru 770, az olasz kajszi pedig 980 forintos leggyakoribb áron jelent meg a piacon. A kínálati verseny így nemcsak az import és a magyar termék, hanem az egyes származási országok között is erős volt.
Tavaly történelmi mélységbe került a magyar termés
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország kajszitermése az elmúlt öt évben rendkívül ingadozóan, 7 és 25 ezer tonna között alakult. A termelés időjárási kitettsége különösen nagy, mivel a korán virágzó ültetvényekben a tavaszi fagyok rövid idő alatt súlyos károkat okozhatnak.
A 2025-ös szezon különösen gyenge volt: mindössze 7,6 ezer tonna kajszi termett, 70 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben. A terméskiesés a külkereskedelemben is látványosan megjelent. Magyarország frisskajszi-kivitele 88 százalékkal, 205,6 tonnára zuhant, miközben az import 23 százalékkal, 2,72 ezer tonnára nőtt. A behozatal döntő része Spanyolországból érkezett.
Az idei termésről még nem áll rendelkezésre végleges országos adat. Az AKI által idézett szakértői értékelés szerint azonban jelentős különbségek lehetnek az egyes termőtájak között. A dombvidéki, fagyvédelemmel rendelkező ültetvények kedvezőbb eredményt érhettek el, míg a síkvidéki termőterületeken a tavaszi fagyok ismét számottevő termésveszteséget okozhattak.
Európában is több kajszi kerülhetett piacra
A magyarországi áresés nem választható el az európai termelési folyamatoktól. Az Európai Unió az elmúlt öt évben évente átlagosan mintegy 602 ezer tonna kajszit állított elő. Az uniós termelés erősen koncentrált: Olaszország, Spanyolország és Görögország együttesen a mennyiség 71,5 százalékát adta, míg Franciaország és Ausztria részesedése 17 százalék volt. Magyarország és Románia az uniós termés 10,3 százalékát biztosította.
Az Europêche előrejelzése szerint a négy legnagyobb uniós termelőországban összesen 505,3 ezer tonna kajszi teremhetett 2026-ban, 6 százalékkal több az előző évinél. Olaszországban 193,6 ezer tonnás, Franciaországban mintegy 102,4 ezer tonnás, Spanyolországban 110,1 ezer tonnás termést vártak.
A legnagyobb növekedést Görögországban jelezték: a görög termés 40 százalékkal, 95 ezer tonnára emelkedhetett. Ez a többlet a közép-európai piacokon is érezhető, amit a magyar nagybani piacon megjelent görög áru is jelez.
Spanyolországban ezzel szemben 7 százalékos csökkenést prognosztizáltak, az ország azonban továbbra is meghatározó szereplője az európai frisskajszi-kereskedelemnek.
Törökországban ismét hatalmas termést takarítottak be
A globális piac kínálati oldalát Törökország határozza meg, amely a világ legnagyobb kajszitermelője. A török termés a fagyokkal sújtott, gyenge 2025-ös év után 2026-ban 1,3 millió tonnára emelkedett.
A német nagybani piacokon ugyanakkor nem minden származási ország esetében csökkentek az árak. A 28. héten a német kajszit átlagosan 3,53 euróért kínálták kilogrammonként, 2 százalékkal olcsóbban az egy évvel korábbinál. A török termék ára ezzel szemben 14 százalékkal, 4,70 euróra emelkedett.
Az olasz kajszi 3,18 eurós ára ugyancsak 14 százalékos drágulást jelentett, a spanyol termék pedig 28 százalékkal, 3,07 euróra drágult. A francia kajszi ára 3 százalékkal, 3,51 euróra nőtt.
A német és a magyar piaci folyamatok közötti eltérés arra utal, hogy az árakat nemcsak az európai össztermés, hanem a gyümölcs minősége, mérete, származása, az adott piac kereslete, valamint a szezonális szállítási lehetőségek is erősen befolyásolják.
A fogyasztók nyerhetnek, a termelők jövedelme csökkenhet
A tavalyi hiányos kínálat után az idei alacsonyabb kajsziárak a fogyasztók számára kedvezőbb helyzetet teremthetnek, különösen a friss fogyasztás és a befőzés szempontjából. A termelők oldaláról azonban a több mint 50 százalékos éves áresés komoly jövedelmezőségi kockázatot jelent.
A kajszi kézi betakarítása jelentős munkaerőköltséggel jár, a gyümölcs gyorsan romlik, tárolhatósága pedig korlátozott. Emiatt egy rövid idő alatt kialakuló kínálati többlet gyorsan lenyomhatja a termelői árakat. A piaci nyomást tovább erősíti, ha az importáru a magyar szedési időszakban is nagy mennyiségben és a hazainál alacsonyabb áron marad jelen.
