Csökkent az éhezők száma, de egyre drágább egészségesen étkezni, közben világszerte terjed az elhízás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTavaly a világ népességének 7,8 százaléka, mintegy 645 millió ember éhezett. Ez 14 millióval kevesebb az egy évvel korábbinál, és 43 milliós csökkenést jelent 2022-höz képest. A javulás ugyanakkor rendkívül egyenlőtlen. Ázsiában, valamint Latin-Amerikában és a karibi térségben az elmúlt években folyamatosan csökkent az alultápláltak aránya. Afrikában szintén megtorpanni látszik az éhezés korábbi növekedése, de a kontinensen még mindig mintegy 309 millió ember éhezik, szemben az ázsiai 292 millióval – derül ki az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (ENSZ) öt szakosított szervezete által összeállított, a világ élelmezésbiztonsági és táplálkozási helyzetét vizsgáló friss jelentéséből.
Afrikában 2025-ben a lakosság 20 százaléka számított alultápláltnak, miközben a népesség több mint fele mérsékelt vagy súlyos élelmezési bizonytalanságban élt. Ez azt jelenti, hogy az érintettek időnként kénytelenek voltak csökkenteni az elfogyasztott élelmiszer mennyiségét, vagy olcsóbb, gyengébb minőségű ételekkel helyettesíteni a táplálóbb termékeket.
A jelentés közös szerzői – az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD), az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja (UNICEF), az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – arra figyelmeztetnek, hogy a 2026-os közel-keleti konfliktus, az időjárási szélsőségek, valamint a hivatalos fejlesztési segélyek és humanitárius finanszírozás csökkentése veszélyezteti a globális éhezés felszámolása érdekében elért eredményeket.
Csökkent az éhezés, de jelentősen megdrágult az egészséges étrend
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy miközben az éhezők száma csökkent, az egészséges táplálkozáshoz szükséges élelmiszerek egyre többe kerülnek. Egy megfelelően változatos, kiegyensúlyozott és tápanyagokban gazdag étrend globális átlagos költsége 2025-ben személyenként és naponta 4,28 vásárlóerő-paritáson számított dollárra emelkedett.
Ugyanez az összeg 2021-ben még 3,44 dollár, 2017-ben pedig 2,94 dollár volt. Nyolc év alatt tehát több mint 45 százalékkal nőtt az egészséges táplálkozás számított minimális költsége. A legmagasabb árszintet Latin-Amerikában és a karibi térségben mérték, ahol naponta átlagosan 4,91 dollárra volt szükség a megfelelő étrend biztosításához.
Az egészséges étrendet megfizetni képtelen emberek száma ugyan csökkent: a 2021-ben mért 2,97 milliárdról 2025-re 2,69 milliárdra mérséklődött. Ez azonban továbbra is azt jelenti, hogy a világ népességének közel egyharmada, 32,7 százaléka anyagi okokból nem jut hozzá rendszeresen a megfelelő minőségű élelmiszerekhez.
Afrikában különösen súlyos a helyzet. A kontinens lakosságának 66,6 százaléka nem engedhette meg magának az egészséges táplálkozást 2025-ben. Ez több mint kétszerese az Ázsiában, illetve Latin-Amerikában és a karibi térségben mért aránynak.
Nem a termelői ár teszi ki a költségek nagy részét
Az ENSZ jelentése szerint az egészséges étrend magas költsége nem kizárólag a mezőgazdasági termelés drágulásával magyarázható. A fogyasztói élelmiszerárak 70–75 százaléka már a termelői kapun kívüli tevékenységek során keletkezik.
A feldolgozás, a logisztika és a nagykereskedelem önmagában a végső fogyasztói költségek akár 40 százalékát is kiteheti. Különösen nagy terhet jelent ez a gyorsan romló, de tápanyagokban gazdag termékek, így a zöldségek, a gyümölcsök, a tejtermékek, a húsok és a tojás esetében.
A keményítőtartalmú alapélelmiszerek, például a gabonafélék általában csak kisebb részét adják egy egészséges étrend teljes költségének. Ezzel szemben
- az állati eredetű élelmiszerek,
- valamint a zöldségek és gyümölcsök
jelentik a legnagyobb kiadási tételt. Afrikában főként az állati eredetű termékek, Latin-Amerikában pedig a zöldségek drágítják meg a kiegyensúlyozott táplálkozást.
Az olcsóbb, de egészségtelen élelmiszerek felé fordulnak
Az egészséges élelmiszerek drágulása nemcsak az éhezést és a hiányos táplálkozást súlyosbíthatja, hanem az elhízás terjedéséhez is hozzájárulhat. Az alacsonyabb jövedelmű háztartások sok esetben olcsóbb, magas energiatartalmú, ugyanakkor kevés vitamint, ásványi anyagot és rostot tartalmazó termékekkel próbálják fedezni napi kalóriaszükségletüket.
Így egyszerre lehet jelen az alultápláltság és a túlsúly: valaki elegendő vagy akár túl sok kalóriát fogyaszthat, miközben étrendje nélkülözi a megfelelő tápanyagokat. Ezt nevezik a táplálkozási problémák kettős terhének. A felnőttkori elhízás globális aránya 2012 és 2024 között 12,1 százalékról 16,2 százalékra emelkedett. Ez több mint egyharmados növekedés, és éppen ellentétes azzal a nemzetközi céllal, amely szerint 2025-ig meg kellett volna állítani az elhízás terjedését.
A gyermekek tápláltsági mutatói is csak lassan javulnak. Világszerte mindössze a 6–23 hónapos gyermekek 30,8 százaléka kap kellően változatos étrendet, miközben 150 millió öt év alatti gyermek fejlődését hátráltatja a tartós alultápláltság.
Újra emelkedhetnek az élelmiszerárak
A kedvező globális éhezési adatok ráadásul könnyen romolhatnak. A közel-keleti háború az energiaárak, a műtrágyaköltségek és a szállítási díjak emelkedésén keresztül növelheti az élelmiszer-termelés és -kereskedelem költségeit.
A magasabb energiaárak megdrágítják a mezőgazdasági gépek működtetését, az öntözést, az élelmiszer-feldolgozást, a hűtést és a szállítást. A műtrágyakínálat szűkülése pedig csökkentheti a terméshozamokat, különösen azokban az országokban, amelyek erősen függnek az importált tápanyagoktól.
További kockázatot jelent az El Nino időjárási jelenség, amely 2026-ban és 2027-ben szélsőséges szárazságokat, árvizeket és hőhullámokat idézhet elő. Ezek hatását az ENSZ jelenlegi éhezési előrejelzései még nem tartalmazzák.
A jelentés szerint a közel-keleti válság időtartamától és az élelmiszer-inflációra gyakorolt hatásától függően 2030-ban még mindig 510–520 millió ember éhezhet. Ez azt mutatja, hogy a világ az eddigi javulás ellenére messze van az éhezés felszámolását célzó fenntartható fejlődési cél teljesítésétől.
Az ENSZ szakosított szervezetei szerint az egészséges táplálkozás megfizethetőbbé tételéhez nem elegendő önmagában az élelmiszerárak mérséklése. Fejleszteni kell a tárolási, hűtési és szállítási infrastruktúrát, csökkenteni kell az élelmiszer-veszteséget, növelni kell a tápláló termékek termelékenységét, és célzott támogatásokkal kell segíteni a legkiszolgáltatottabb háztartásokat.
Ezek nélkül fennáll a veszélye annak, hogy miközben a klasszikus értelemben vett éhezés lassan visszaszorul, egyre több ember kényszerül olcsó, egyoldalú és egészségtelen étrendre. Ennek hosszú távú következménye pedig az elhízás, a cukorbetegség és más táplálkozással összefüggő betegségek további terjedése lehet.
