A Mol és az OTP bukta a legnagyobbat - Összefoglaló
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMájus végétől július 19-ig 7,9 százalékkal 21 535,6 pontra csökkent a Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe, a BUX. Az európai tőzsdéket az utóbbi hetekben a bizonytalanság és a kockázatkerülés jellemezte, sőt, olykor-olykor a pánikhangulat is. A kontinens részvénypiacai az euróövezet adósságválságának mélyülése miatt gyengülnek, és a pesti tőzsde sem úszta meg az általános visszaesést.
A görög államadósság törlesztésének leállása esetére köthető biztosítási felár rekordmagasságba emelkedett: immár 90 százalék a csőd esélye a piaci szereplők szerint. Emellett az adósságválság hullámai Olaszországot is elérték, és Portugália után Írország kötvényei is bóvli kategóriába kerültek. Tovább fokozzák a tőkepiaci bizonytalanságot az amerikai adósságplafon körüli politikai csatározások is. A kedvezőtlen hangulaton nem javított az sem, hogy az Európai Bankhatóság által nyilvánosságra hozott eredmények szerint a 90 megvizsgált európai bankból csak 8 bukott el a stresszvizsgálaton.
Mindez a magyar tőzsde vezető részvényei közül a Molét viselte meg leginkább, amely 14,5 százalékos árfolyamvesztést szenvedett el. A vesszőfutáshoz hozzájárult, hogy június végén horvát napilapok arról számoltak be, hogy a Mol elnök-vezérigazgatója 2009-ben 10 millió eurót juttatott az akkori horvát kormányfőnek, hogy a magyar olajvállalat vehesse át az INA irányítását. A horvát országgyűlési választásokat megelőzően kirobbantott botrány súlyos károkat okozhat a Mol-nak, mert hosszú időre gátat szab a vállalat további horvátországi és más országokban tervezett terjeszkedésének. Még az is előfordulhat, hogy botrány következtében változások lesznek a Mol felső vezetésében, miután a sajtóban felmerült az elnök-vezérigazgató távozásának a lehetősége is.
A második legnagyobb mértékben, 13,9 százalékkal az OTP Bank részvényeinek árfolyama csökkent. A visszaesést az európai adósságválság okozza. A hitelintézetnek ugyan nincs közvetlen görög érdekeltsége, ám a nemzetközi tőkepiac kockázatvállaló késéségének visszaesése mellett a svájci frank válsághangulat miatti drágulása is sújtja. A menekülő devizaként kezelt frank árfolyamának emelkedése miatt ugyanis várhatóan növeli azoknak svájci frankban eladósodottaknak az arányát, akik nem fizetik törlesztéseiket. Ez pedig rontja a bank hitelportfólióját, növeli tartalékolási költéségét, és csökkenti nyerségét. Elemzők szerint a részvény árfolyama a keddi 5231 forintos záró szintről könnyen 5000 forint alá eshet, és ha ez is megtörténik, akkor akár 4800 forintig is süllyedhet. A bankpapír árfolyamát a vizsgált időszakban az sem tudta megemelni, hogy Mark Mobius, a Templeton neves feltörekvő piaci guruja a magyarországi részvények közül az OTP részvényeiből vásárolt nagyobb mennyiséget kelet-európai alapjába.
Az átlagosnál kisebb mértékben, 4,9 százalékkal csökkent az Egis árfolyam. A gyógyszergyári papír tulajdonosait kedvezőtlenül érinti az állami elvonási szabályok átalakítása. A cégnek ugyanis negyedévente mintegy 1,3 milliárd forint többletterhet jelentenek a július 1-jétől megemelt befizetési kötelezettségek. A cég korábban a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásokkal arányban csökkenthette adóit. Mivel a nyár elején kihirdetett törvény azonban visszamenőleges hatállyal módosította a befizetési kötelezettségét, ezért a társaságnak további 1,8 milliárd forintot kell ráfordításként elszámolnia.
Mindössze 1,5 százalékkal csökkent a MTelekom részvényeinek árfolyam a Budapesti Értéktőzsdén. A távközlési cég értékét korábban a különadó csökkentette. Az utóbbi másfél hónapban viszonylag stabil a papír árfolyama.
A kedvezőtlen tőkepiaci hangulat ellenére 1,1 százalékkal emelkedni tudott a Richter-részvények értéke. A jövőre vonatkozó kilátások azonban ennél a cégnél sem jók. A Goldman Sachs ugyanis nemrég 48 300-ról 43 500 forintra csökkentette a Richter-részvényekre vonatkozó célárát. A befektetési bank nem változtatott a részvény – egyébként semleges – besorolásán. Korábban a Richter is árfolyamesést volt kénytelen elszenvedni a szabályozói környezet számára kedvezőtlen változása miatt.
Rosszak a részvénypiac általános kilátási is. A Deutsche Bank elemzői szerint a világ tőzsdéi akár 35 százalékos visszaesést is elszenvedhetnek, ha az eurózóna politikusai nem tudják megfelelően kezelni az egyes tagországok adósságproblémáit. Egy ilyen lejtmenetben a pénzügyi szektor papírjai lennének a legrosszabbul teljesítők, és akár a jelenlegi értékük kétharmadát is elveszíthetnék. Szintén súlyosan érintené a válság azokat a vállalatokat, amelyek magas tőkeáttétellel működnek, így például a közművek vagy a telekom társaságok sem lennének ellenállóak. A régiók szerinti bontásban Ázsia, Japán és Európa vállalatai járnának a legrosszabbul.
