Pénteken az Európai Bankfelügyelet 21 ország 91 bankjáról szóló felülvizsgálati eredményét hozza nyilvánosságra. Jó hír az átláthatóságban hívő befektetőknek, hogy az értékelésben a bankfelügyelet pontosan közli, hogy melyik banknak, mely állam papírjából mekkora állományt vezet a könyvelésében, s ezek a papírok várhatóan mikor járnak le.
Más kérdés, amikor a bankfelügyelet azt veszi számba, hogy mely banknak mekkora tőkefedezettel kell rendelkezniük a bankoknak, hogy fedezni tudják jövőbeni veszteségeiket. A banki stresszteszt megalkotói engedik a bankoknak azt, hogy az állampapírok értékét úgy kalkulálják ki, hogy azok jövőbeni – kifizetéskor esedékes – értékével számoljanak, s ne pedig annak jelenlegi, piaci értékével. S éppen ez teszi nevetségessé az európai bankellenőrzést, hiszen nem számol azzal a lehetőséggel, hogy Görögország, Írország vagy Portugália csődjének egyre növekvő valószínűségével.
A Bloomberg elemzői szerint a piac már készül egyfajta reakciókkal a publikációt követően. Vannak bizonyos várakozások az eredményektől függően, bár nagyon a kétségek a teszt valódiságát illetően. Mindazonáltal a pénzügyi bizonytalanságot nem szabad alábecsülni – hangsúlyozta az elemző.
Nem véletlen, hogy többen látják úgy szakmai körökben is, hogy az európai banki stressz teszt finoman szólva is vicc: az Európai Bankfelügyelet tavalyi stressz tesztjén „ütésállónak” minősítette a Bank of Ireland Plc.-t és az Allied Irish Banks Plc-t, amelyek két hónappal később csak állami segítséggel tudott megmenekülni a csőtől. A befektetőknek tehát a pénteken nyilvánosságra kerülő teszt csupán azt sugallhatja, hogy a bankoknak koránt sincs akkora tőkefedezetük, mint amekkoráról beszámolnak.
A tesz eredményei ugyan arról is beszámolnak, hogy ez a tőkefedezet mennyire lesz képes ellenállni egy 0,5 százalékos gazdasági csökkenésnek az eurózónában idén, s mi történne, ha 15 százalékkal zsugorodna a kontinens pénzügyi piaca. Részletesen elemzik majd azt is, hogy ez a fedezet mennyire lesz képes elviselni az állampapírok leírásából származó veszteségeknek.
A trükk az – írja a Bloomberg – hogy a bankok többsége nem vagyonelemként vezeti könyvelésében a szuverén államadósságot. Ehelyett ezek a tételek - ahogy a szabályozók hívják – úgynevezett banki könyvelésbe kerülnek, ami azt jelenti, hogy a kötvények addig maradnak a könyvelésben, amíg azok le nem járnak, s annak névértékét a bankok kamatostul megkapják. Ha ezeket a papírokat a bankok vagyonelemként vezetnék a könyvekben, akkor azok piaci értékét kellene felszámítani minden negyedévben.
A bankfelügyelet ugyanakkor nem követeli meg a bankoktól azt, hogy ezt az úgynevezett banki könyvelési tételektől megtisztított adatokat szolgáltassanak a tőkemegfelelés vizsgálatakor. Ha olyan elemekre gondolunk, mint a görög, vagy portugál kötvények, ma már senki nem hiszi azt el, hogy azok annyit fognak érni, mint amennyiért most eladják őket. Nem beszélve az irreális kamatokról. Ez pedig néhány bankot sokkal stabilabbnak mutathat be, mint amilyen. A befektetők csak annyit tehetnek, hogy elolvassák a nyilatkozatot és levonják maguknak a következményeket.
A bankok ezen típusú tesztelésével az Egyesült Államokban is próbálkoztak, ám belátták, hogy a rendszer megbízhatatlan, és túl puha. S amíg Európában a fent említett elvek szerint vizsgálják, és biztosítják a bankok állóságát, addig nem lehet komolyn venni az eredményeket. Gondoljunk csak bele: a bankfelügyelet "ütésállónak" minősít egy bankot, holott a kötvényállományából egyértelműen látszik, hogy fizetésképtelen.
