Vasszigorral tartja Varga Mihály az alapkamatot: most aligha tolerálna egy meglepetést a forint

„A vártnál kedvezőbb októberi infláció és a hét elején másfél éves csúcsára erősödő forintárfolyam ellenére sem gondoljuk azt, hogy a keddi kamatdöntéssel meglepné a piacokat a Magyar Nemzeti Bank, a monetáris tanács várhatóan 6,50 százalékon tartja az alapkamatot” – mondta a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője. Kedden ismét kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács, és ezúttal sem várható nagy meglepetés. Tavaly október óta tartja a mostani szinten a jegybanki alapkamatot, előbb az amerikai elnökválasztási kampány alatt fellépő pénzpiaci zavarok, majd a vámháború és a visszatérő infláció miatt húzta be a kéziféket a március óta Varga Mihály által elnökölt jegybank. 

Jegybanki alapkamat: hiába erősödik a forint, marad a vasszigor

A fő problémát továbbra is az inflációt jelenti az MNB számára, hiába stagnáltak az árak októberben, a 4,3 százalékos éves bázisú mutató még mindig a jegybank célsávján kívül esik, és ebben benne vannak már az árrésstopok. A március óta érvényben levő hatósági korlátozások, köztük

•  a drogériákra, élelmiszerekre kivetett árrésstop,
•  illetve a telekommunikációs és banki szolgáltatók önkéntes árkorlátozása 

együttesen mintegy másfél százalékponttal csökkentették az áremelkedések ütemét, tehát ezek nélkül 6 százalék közelében lenne az infláció Magyarországon. A kormány a hatékonyságuk miatt azt is bejelentette, hogy kiterjesztik még több élelmiszerre. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy van olyan elemző, aki a jövő év első negyedévében már 2 százalék körüli inflációt vár.

Fontos fejlemény az is, hogy a forint árfolyama az utóbbi hónapokban tartósan 390 alá erősödött az euróval szemben, ami persze nem független a monetáris szigortól. Miközben a nagy jegybankok, mint a Fed vagy az EKB, illetve a régiós jegybankok már több ízben csökkentették a kamatokat, addig az MNB végig kivárt, így a magasabb kamatfelár egyre inkább a forint felé tereli a befektetőket. Ráadásul Árokszállási szerint a piac is egyre inkább elhiszi az MNB-nek, hogy addig nem fog kamatot csökkenteni, ameddig azt az inflációs számok nem teszik lehetővé.

– érvelt az elemző, aki szerint a forint erősödésének érezhetően nagy szerepet szán a jegybank az inflációs cél eléréséhez. A legutóbbi kamatdöntést követően Varga Mihály kiemelte, hogy a devizapiac stabilitása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében.

Molnár Dániel, az MGFÜ Makroelemzési osztály vezető elemzője sem vár változást sem a monetáris kondíciókat, sem a kommunikációt illetően. Szerinte az infláció elmúlt hónapokban látott stabilizálódását segítette a forintárfolyam erősödése, amely fokozatosan begyűrűződik a fogyasztói árakba is, viszont az árrésstop és a kivezetésének időzítése, illetve a továbbra is magasan alakuló inflációs várakozások kockázati tényezőt jelentenek. 

Úgy véli, hogy az árfolyam önmagában nem befolyásolja a jegybank döntését, hanem komplexen, az inflációs folyamatok, illetve a gazdasági események részeként. Mindenesetre a túlságosan gyors vagy jelentős erősödés, ahogy korábban a gyengülés is, azonban a jegybanknak sem érdeke, mert rontja a kiszámíthatóságot, a stabilitást. 

Molnár Dániel abban az esetben lát reális lehetőséget a kamatcsökkentésre, ha a forinterősödést jelentős mértékben a kockázati megítélés javulása támogatná, például az orosz–ukrán háború lezárása nyomán. Ebben a környezetben a kamatvágás mellett is fennmaradhatnának a kedvező devizapiaci folyamatok, a lépést a piacok nem értékelnék a monetáris politika fordulatának.

Lassított a Fed, ami a jegybank mozgásterét is beszűkíti

Az MNB-n segíthet, hogy ha a nagy a jegybankok, mint a Fed és az EKB, tovább csökkenti a kamatokat. Molnár szerint azonban Fed-kamatpálya becslése most rendkívül nehéz. Az amerikai kormányzati leállás miatt több fontos statisztikai adat (GDP, infláció, foglalkoztatás) megjelenését is elhalasztották. Emiatt is a piaci árazások jelenleg 50-50 százalékos esélyt adnak a decemberi kamatvágásnak, illetve kamattartásnak. 

A jövő évvel kapcsolatban pedig még nagyobb a bizonytalanság, a szeptemberi dot-plot alapján a Fed döntéshozók is megosztottak voltak. Arra számítunk, hogy idén még mindenképpen vágnak kamatot a Fednél, azonban a kamatpálya azt követően erősen az adatoktól függ. Az EKB részéről ezzel szemben rövid távon nem várunk további lazítást, és a piaci árazások sem utalnak erre – magyarázta az elemző.

A pénzügyi védőpajzs is segít a forintnak

A carry trade mellett van egy másik tényező is, ami úgy tűnik, erős támaszt adhat a forintnak. Az elemzők mind kiemelték az Orbán Viktor miniszterelnök által a Donald Trump amerikai elnökkel való találkozása után hazafelé úton bejelentett pénzügyi védőpajzsot, amelyről az első napokban kevés konkrétum látott napvilágot, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a devizacsereügyletet, vagy más néven swap-line-t takar. 

Molnár Dániel még hozzátette, hogy ugyan a pénzügyi védőháló hosszabb távon segítheti a forinteszközökbe vetett bizalom erősítését, erre a jegybank nem alapozhat kamatcsökkentést, az ugyanis szembemenne a hiteles monetáris politikáról alkotott képpel, amelynek erősítéséért az elmúlt időszakban dolgozott a jegybank új vezetése.  

Nagy kérdés, hogy a forint mostani döntésében mennyire játszik szerepet a pénzügyi védőpajzs. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azon a háttérbeszélgetésen , ahol bejelentette, hogy megemeli a kormány az idei hiánycélt, határozottan állította, hogy a hazai deviza árfolyamát már ez a hír is mozgatja.

– fogalmazott a Világgazdaság kérdésére, azt azonban rögzítette, a pénzügyi védőpajzs nem egy olyan mentőcsomag, amelyet nemrégiben kapott Argentína az Egyesült Államoktól.

Egyre biztosabb: csak jövőre csökkenti a kamatokat a jegybank

Árokszállási szerint kamatcsökkentésre valamikor a jövő év közepén kerülhet sor, abban az esetben, ha a kormányzati fogyasztásélénkítő intézkedések és az árrésstopok majdani kivezetése nem okoz túlzottan nagy inflációs nyomást. Ami még segíthet az MNB-nek, az a külső kamatkörnyezet alakulása. Az euróval szemben már kialakult egy viszonylag magas kamatelőny, mivel a kormányzótanács idén 2 százalékra csökkentette a betéti rátát. A Fed is elindította kamatcsökkentési ciklusát, így a dollárral szemben is egyre nőhet a forint előnye. A régiós jegybankok közül a lengyel jegybank tovább folytathatja a kamatvágásokat, így a zlotyval szemben is nőhet a forint vonzereje. Ezen tényezők miatt idén év végén 6,50 százalékos, 2026 végén 6 százalékos alapkamatot várunk idehaza – mondta az MBH Bank elemzője. 

Ennél bátrabb monetáris politikát vár Molnár Dániel, aki szerint jövőre 100 bázispontos kamatcsökkentést hajthat végre a jegybank. Azt azonban hangsúlyozta, hogy az első kamatvágás időpontját nehéz meghatározni. A jövő év elején, a bázishatások miatt, átmenetileg a jegybanki célra vagy akár az alá csökkenhet az infláció, amely elvileg kedvező helyzetet teremtene a kamatcsökkentésre. Azonban ahhoz, hogy egy kamatvágást a piac is pozitívan fogadjon, ne értékelje a monetáris politika irányultságának változásaként, szükség van arra is, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet kedvezően alakuljon, javuljon a kockázati megítélés. Ennek időpontját pedig az elmúlt években már megszokottá vált volatilis gazdasági környezetben nehéz meghatározni – húzta alá az MGFÜ elemzője.