Mol, OTP, MTelekom - Mibe érdemes fektetni?

Jövő hét elején a PannErgy II. negyedévi gazdálkodásáról szóló vezetőségi jelentésével megkezdődik a gyorsjelentési szezon a magyar tőzsdecégeknél. A nagyobb társaságok közül az MTelekom már a jövő héten, a Mol és az OTP Bank csak augusztus harmadik hetében számol be gazdálkodásáról. Egyre több cég hajnal helyett a tőzsdei kereskedés lezárulta utáni hozza nyilvánosságra beszámolóját.

A tavalyi második negyedévinél jobb, az idei első három havinál azonban valamivel rosszabb eredményt vár az OTP Banktól Miró József, az Erste Befektetési Zrt. stratégája. Szerinte csökken a bank nettó kamatbevétele, mert a belföldi hitelezés nem tud érdemben bővülni, s a betéti kamatok emelkedése miatt szűkülhet a kamatrés is. Úgy véli, a hitelintézet nyereségét a céltartalékolási kötelezettség nagysága határozza meg. Szerinte tovább nő a nem fizető adósok aránya a banknál, de lassabb tempóban, mint az előző negyedben. Ennek alapján az első negyedévinél kisebb céltartalékolási kötelezettségre számít. Az orosz és bolgár leánybanknál a hitelezési aktivitás fokozódása viszont ellensúlyozhatja a profitcsökkenést.

Az FHB Bank helyzete hasonló az OTP Bankéhoz – véli Miró József. A szakember szerint az FHB-nál nagyobb mértékben csökken a céltartalék-képzési kötelezettség, mint az OTP-nél. A kisebb hitelintézetnek azonban az érdemi fiókhálózatot üzemeltető Allianz Bank integrálása és konszolidálása miatt a költségei is jelentősen növekedtek.

Az előző negyedévinél 2-5 százalékkal kisebb árbevétel és az akkorihoz hasonló vagy némileg kisebb nyereség várható a Magyar Telekomtól a második három hónapban – mondta lapunknak Bánhalmi Gábor, a Quaestor elemzője. A kiszámítható mértékű bevételcsökkenést a lanyha belföldi kereslet indokolja, és azt a cég a költségek mérséklésével csak részben tudja ellensúlyozni. A korábbi negyedévekhez hasonló gazdálkodási adatok miatt az osztalékrészvényekben tartott papírok árfolyama az állampapírok hozamától függ.

Mivel a hozam várhatóan nem csökken, ez akadályozza a részvények árának emelkedését. A Moltól és a gyógyszergyáraktól is az előző negyedévihez hasonló, ám attól némileg elmaradó profitot várnak a Quaestor elemzői. Háda Bálint vezető elemző értékelése szerint az olajtársaság nyereségét legfőképpen az veti vissza, hogy a második negyedben alacsonyabb volt az olajfinomítók árrése, mint az elsőben volt. Ez részben a kőolaj árának csökkenésével magyarázható.

A gyógyszergyárak profitja pedig a forintnak a dollárhoz és az euróhoz viszonyított erősödése miatt esett a vezető elemző szerint. A Richter bevételének jelentős része dollárban, az Egisé pedig euróban keletkezik, melyet a cégek a második negyedévben alacsonyabb áron tudtak forintra váltani, mint három hónappal korábban. Háda Bálint úgy véli, a gyógyszergyárak nyereségét a jövőben leginkább az határozza meg, hogy a gyógyszer-támogatási szabályok módosulása miatt mennyivel csökken a termékeik iránti kereslet.

Háda szerint a magyar tőzsdecégek jelentős része esetében a profit emelkedését a belföldi kereslet tartósan alacsony szintje akadályozza. A lanyha és sok esetben tovább gyengülő keresletet a cégek csak részben tudják a költségeik lefaragásával ellensúlyozni. Az exportra termelő vállalatoknak azonban – különösen a termékeiket és szolgáltatásaikat Németországban is értékesítő tőzsdecégeknek – az elmúlt időszakban lehetőségük volt a bevételeiket és a profitjukat növelni.