Minimálbérnyi tartozások - Rémesen nő a banki feketelista

Folyamatosan romlik az adósok fizetési morálja, ezt támasztja alá a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) legfrissebb, az április és június közötti időszakra vonatkozó adatsora. E három hónap alatt 784 ezerről 860 ezerre emelkedett azoknak a magánszemélyeknek a száma, akik legalább 90 napja a minimálbérnek megfelelő vagy annál nagyobb összeggel tartoznak egy hitelintézetnek. Így 9,7 százalékkal nőtt a bankok feketelistáján szereplő, nem fizető adósok száma.

A listán nyilvántartottak száma ennél kisebb mértékben nőtt, ennek az a magyarázata, hogy a rendszerben azok adatait is tárolják, akik korábban felkerültek a listára, de aztán utólag megfizették az esedékes tartozásaikat. Jelenleg az elmaradt törlesztések pótlása után egy évvel lehet lekerülni a listáról.

Korábban ez az időszak jóval hosszabb ideig, öt évig tartott. A hitelintézeti törvény januártól hatályos módosítása miatt azonban március végéig le kellett venni a listáról azokat, akik egy évnél régebben befizették korábban elmaradt kötelezettségeiket. Ez a jogszabályváltozás az oka annak, hogy februárról márciusra jelentősen csökkent a feketelista teljes hossza. A változás azonban csak a lezárt mulasztások számát csökkentette a fennálló tartozásokét nem.

A KHR adatait alátámasztja a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb összesítése is. A jegybanki adatok szerint a második negyedévben 801,5 milliárdról 912 milliárd forintra emelkedett a 90 napja nem törlesztett, tehát nem teljesítőnek számító lakossági adósság állománya. Ez ugyan 13,8 százalékos növekedést jelent, ám ennek egy részét a devizaalapú hitelek árfolyam-növekedés miatti felértékelődése okozta. A nem fizetett hitelek aránya viszont 10,55 százalékról 11,6-re nőtt, ez 10 százalékos növekedésnek felel meg. Ez hasonló ahhoz az ütemhez, mint ahogy a bankok feketelistáján lévő le nem zárt elmaradást produkáló személyek száma nőtt.

A folyamat feltehetően nem fordul meg, sőt az év második felében még tovább gyorsulhat a nem fizető adósok számának gyarapodása. Augusztusban ugyanis hirtelen 240 forint fölé emelkedett a svájci frank értéke, és azóta 270 forint felett is járt az árfolyama. Ezért egyre valószínűbb, hogy a korábbi negyedéveknél magasabb szinten stabilizálódik majd, ez a törlesztőrészletek további 10-20 százalékos növekedésével járhat. Azok, akik emiatt a nyár végén, vagy az ősz elején kénytelenek lesznek megszakítani az adósságuk törlesztését, a negyedik negyedévben kerülnek majd fel a bankok feketelistájára.