Magyarországon sportszakmailag a vízilabda egyértelműen sikeres sportág. Az olimpiai felkészülés állami támogatását tekintve a csapatsportágak közül a legnagyobb összeggel, az idén 190 millió forinttal dotálták.
A hivatásos vízilabdában nem hallunk a labdarúgáshoz hasonló mértékű átigazolási díjakról, mivel szezon közben átigazolás nincs, jellemzően a szerződések lejártakor történnek klubcserék. A játékospiacról származó bevételek elenyészők. A nemzetközi versenydíjak mértéke sem közelíti meg a labdarúgásban szerezhetők összegét. Szponzoráció tekintetében kiemelkedő, ez azonban inkább a sportszakmai sikereknek, a kapcsolati tőkének, semmint a hosszú távú fenntarthatóságot biztosító fogyasztói piacnak köszönhető. András Krisztina és Gergely István szerint a kluboknál a szponzorok nem a nézettséget, a megtérülést veszik alapul, hanem a sportág sikerességét próbálják rövid távon meglovagolni. A szövetségnél az olimpiai ciklusok a mérvadók, a szerződéseket négyéves ciklusokhoz igyekeznek igazítani.
A Sportgazdaságtani Kutatóközpont felmérése alapján a vízilabda-mérkőzésre kilátogatók majdnem 40 százaléka havonta egy eseménynél is ritkábban tekint meg a helyszínen összecsapást. A létesítménnyel kapcsolatosan a szurkolóknak a legfontosabb az elhelyezkedés, annak állapota kevésbé számít náluk. Kiegyensúlyozottan fontos, illetve lényegtelen a várható eredmény és a szurkolói huliganizmus jelenléte. A televíziós közvetítés léte nem befolyásolja őket, hogy a helyszínen szurkoljanak és nem hozza őket lázba az egyéb kiegészítő program. Lényegesebb a mérkőzés időpontja és a sportág sikeressége. Fontos tényező, ha nemzetközi csapatot láthatnak, ha a hazai csapat sikeres, és kiemelten döntő a válogatott szereplése és a jegyek árának alakulása is. Az uszodában igénybe vehető szolgáltatásokból a büfészolgáltatás iránti igény messze kimagaslik. A ruhatár, a felszerelésvásárlás, a brandshop és az internethasználat nem érdekli a válaszadókat. A mérkőzések színvonalával 86 százalékban elégedettek az emberek. Jellemzően a válogatott, majd a bajnoki és nemzetközi kupamérkőzéseket látogatják.
A szurkolók elutasítják a játékosokon megjelenő testfestéssel járó reklámokat (szerintük ez komolytalan). A vízilabdásokat hiteles személyiségeknek tartják, akiket szívesen látnának többet a különböző médiumokban.
A versenyrendszer szezonális idényekre válik, a nézői érdeklődés a nyári idényre kapcsolódik. Ez utóbbi nagyon fontos érv lenne a nemzetközi szövetség felé, ami a nyári szezont jellemzően az amúgy is nagyobb nézőszámot vonzó válogatott mérkőzéseknek tartja fent, rontva az egyes nemzeti bajnokságok, kupák helyszíni nézettségét. Az egyeztetés ez ügyben a nemzetközi szövetségekkel – FINA, LEN – mindenképp elengedhetetlen. Ugyan részmegoldásokban lehet gondolkozni, mint például, ha júliusban rendeznek egy vb-t vagy Eb-t, akkor utána mondjuk augusztusban és szeptemberben meg lehetne tartani a bajnokság rájátszását. Erre a legjobb példa a máltai bajnokság. A nagy neveket is leigazoló csapatok szeptember elején játsszák a döntő mérkőzéseit, telt ház előtt, pedig a játék színvonala meg sem közelíti a magyar bajnokságét. A források biztosítása érdekében kihasználják azt a piaci rést, amikor a többi, konkurens bajnokság szünetel. Így magas nézőszámot tudnak produkálni, ez kedvező mutató a szponzorok szempontjából.
A nagy nemzetközi események közül egy vb vagy egy Eb már a nevével képes eladni önmagát, mint ahogy a Bajnokok Ligája-döntő is. Egy vízilabda-világverseny akár a téli hónapokban is azonos nézőszámot tudna produkálni az esemény kéthetes időtartamára, mint nyáron.
Nem értik a bírói jelzéseket
A vízilabda is – mint sok más sportág – megküzd a szabályrendszeréből adódó helyszíni és médiafogyasztást csökkentő jellemzőkkel. A szurkolók közel 69 százaléka a szabálymódosítások mellett tette le a voksát. Ugyanakkor nehezen hajlik a konkrét változásokra. A felajánlott módosítások tekintetében következetesen nemleges választ adtak: 66 százalékban nem támogatnák a mezőnyjátékosok számának csökkentését, csupán majdnem 47 százalék voksolt a kisebb pályaméret mellett, több mint 75 százalékban ellenzik a kiállítási idő csökkentését. Több mint 66 százalékban nem látják egyértelműnek, nem értik a bírói jelzéseket és majdnem 79 százalék voksolt a bírók „bemikrofonozása” mellett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.