Lassabb ütemű csökkenés a vállalati kölcsönöknél

Változatlan a helyzet a vállalkozói hiteleknél Magyarországon: 2011 első két negyedévében folytatódott a hazai pénzügyi közvetítőrendszer vállalati hitelállományának a leépülése, amelyben 80 százalékos részaránnyal a banki hosszú lejáratú hitelek voltak meghatározók – áll a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, e hónapban megjelent pénzügyi stabilitási jelentésében. Biztató ugyanakkor, hogy bár a teljes csökkenés mértéke magas – 326 milliárd forint –, de ez 20 százalékkal elmarad az előző év azonos időszakának mérséklődésétől: így a vállalati hitelezést összességében a mérséklődő ütemű csökkenés jellemzi.

Az MNB szerint a pénzügyi közvetítőrendszeren belül vegyes a kép az egyes intézménytípusok között: míg a bankszektort és a pénzügyi vállalkozásokat egyértelműen a hitelezési aktivitás mérséklődése jellemzi, addig a szövetkezeti hitelintézeteknél kismértékű növekedés látható. A belföldi hitelezés mérséklődése mellett a vállalatok külföldi finanszírozása ugyancsak szűkült: az idén a tulajdonosi hitelektől megtisztított, külföldről származó hitelek állománya mindkét negyedév során csökkent.

A régiós országokkal összehasonlítva viszont nem áll túl jól a hazai vállalati hitelezési piac, hiszen a visegrádi országok között csak a hazai kilábalás jellemezhető hitelezés nélküliként. A visegrádi országokban már 2010 elején-közepén fordulat következett be a vállalati hitelezésben, és e tekintetben az eurózónában is emelkedés volt megfigyelhető 2011-ben, míg a hazai hitelaktivitást továbbra is csökkenés jellemzi. A jegybank szerint emellett a gazdasági kilábalás idei megtorpanása és a bankrendszer öszszességében növekvő kockázatai miatt folytatódhat a vállalati hitelaktivitás további mérséklődése, elnyújtva ezzel a hitelezés nélküli kilábalás időszakát, ez növekedési áldozatot okoz.

A kedvezőtlen konjunkturális kilátások pedig egyaránt negatívan érintik a hitelezés keresleti és kínálati oldalát: egyrészt a kapacitásfelesleg miatt a vállalatok beruházásaik további halasztása mellett dönthetnek, másrészt a rosszabb vállalati jövedelmezőség a szigorú hitelezési standardok fennmaradását eredményezi.

A hitelaktivitás csökkenésében meghatározóak a kínálati korlátok is. A szigorodó hitelezési feltételeket főleg a gazdasági kilátások romlása, a kockázati tolerancia csökkenése, illetve iparág-specifikus problémák magyarázzák. Mindez azt jelenti, hogy a bankok továbbra is csak a jobb hitelképességű ügyfelek finanszírozását hajlandók felvállalni, sőt, a romló konjunkturális kilátások miatt egyébként is csökkenhet a hitelképes vállalatok száma. Ez a folyamat – mutat rá a jegybank jelentése - különösen a kis- és középvállalkozói szektor számára jelent finanszírozási nehézségeket, mivel esetükben a hazai banki hitelezésnek jellemzően nincs alternatívája.

Az MNB szerint a vállalati hirteleknél tovább tolódhat a fordulat eljövetele is, vagyis amikor az új kihelyezések már ellensúlyozni tudják a törlesztéseket. Tavasszal még év végi hitelezési fordulatot becsült a jegybank, az új előrejelzés szerint azonban csak 2013-tól kezdhet emelkedni a vállalatok hitelfelvétele. Eközben a cégek meglévő hitelei a jegybank szerint egyre rosszabb minőségűek. Az egyre szaporodó nem fizető hitelesek aránya az MNB becslése szerint 19 százalék fölé kerülhet 2012 végére.

Élénkítés állami segítséggel?

Magyarországon a vállalati hitelezés 2008 vége óta bekövetkezett csökkenése kétharmad arányban a banki hitelkínálat drasztikus visszaesésének tudható be, noha a receszszió alatt a vállalatok hitelkereslete is mérséklődött valamelyest – állapítja meg a jegybank. A banki hitelkínálat csökkenésében a kockázatvállalási (hitelezési) hajlandóság romlása játszotta a legfontosabb szerepet. Így a vállalati hitelezés élénkítésében azok a típusú eszközök lehetnek hatékonyak, amelyek az alacsony kockázatvállalási hajlandóságot próbálják kiegyenlíteni: ilyenkor a piaci szereplők helyett valamilyen állami intézménynek kell átvállalni a hitelezendő vállalat hitelkockázatának egy részét vagy akár egészét. Előbbire jó példa az állami viszontgarancia mellett működő garanciaszervezetek tevékenysége, utóbbira pedig az állami tulajdonú bankok közvetlen hitelnyújtása.