Állják a rohamot a takarékok

– A kedvezményes végtörlesztés kapcsán többször megfogalmazódott az a vélemény, hogy a takarékszövetkezetek nem bírják majd kiszolgálni a hitelt igénylő ügyfelek rohamát, elsősorban tőke- és likviditási gondok miatt. Hogy állnak ebből a szempontból?

– Likviditási és tőkeoldalról bírjuk a rohamot, a humánkapacitás az, amely időnként szűkös lehet. Ez utóbbi érthető is, hiszen az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséghez tartozó tagintézményeknek az utóbbi hetekben a szokottnál jóval nagyobb mennyiségű hitelkérelmet kell befogadniuk. Ezt a korlátot úgy igyekszünk áthidalni, hogy torlódás esetén más fiókba irányítjuk át az ügyfeleket. Ha pedig végül mégis likviditási hiány lépne fel az erős érdeklődés miatt, a TakarékBank bankközi betétekkel tud segíteni, ha kell, de ilyen jellegű együttműködés természetesen lehet egyes takarékszövetkezetek között is.

– Az érdeklődés mértéke hogyan változik az idő előrehaladtával?

– Egyértelműen erősödik, szinte exponenciális módon emelkedik, és várhatóan közvetlenül a december 30-i határidő előtt, a két ünnep között is sok lesz a kérelem. A takarékszövetkezetek szerepe ugyanakkor nagyon jelentős a végtörlesztő ügyfelek finanszírozásában: november közepéig 30 milliárd forint összegű hitelkérelem érkezett be, és a bankszektorban november végéig folyósított devizahitel-kiváltó hitelek negyedét a takarékok nyújtották. Meglévő hitelportfóliónk alapján – vagyis csak ha a saját devizahiteles ügyfeleink fordulnának hozzánk – nagyjából 1,5 százalékos részesedés lenne indokolt.

– A munkáltatók által adható 7,5 millió forintos juttatás – amennyiben megvalósul az erre vonatkozó terv – mennyire ugraszthatja meg a végtörlesztési kedvet?

– Egyelőre nem tudni, hogy pontosan kikre terjed ki ez a lehetőség, illetve lesz-e egyáltalán. Az viszont biztos, hogy ugrásszerű növekedést hozna a kérelmek számában és mennyiségében. A finanszírozó bankok számára pedig feltétlenül vonzó lenne a lehetőség, hiszen a juttatás révén csökkenne az igényelt hitelösszeg, és így jelentősen javulna az újonnan kihelyezett, a végtörlesztéshez használt kölcsönök hitel/fedezet aránya.

– Mennyire egyenletes a kérelmek területi eloszlása?

– Egyértelmű a budapesti agglomeráció és a városok túlsúlya, a kistelepüléseken jóval kevesebb az igénylő.

– A végtörlesztés igencsak megtépázza a lakossági megtakarításokat is. Éreznek-e ebből valamit?

– Az eddigi eredményekből jól látszik, hogy a lakosság nagyon komoly rejtett megtakarítási állománnyal rendelkezik, hiszen meglepő volt a saját erőből végtörleszteni tudó ügyfelek magas száma annak tükrében, hogy a pénzügyi szolgáltatóknál elhelyezett megtakarítások mennyisége nem apadt látványosan. Az OTSZ tagintézményeinek állományi adatain egyébként egyáltalán nem tükröződik negatív hatás: tavaly év végéhez képest 3,8 százalékkal emelkedett október végéig az összesített betétállomány, október folyamán pedig 2,3 százalékos emelkedés mutatkozott.

Vagyis úgy növekszik a hitelállományunk, hogy ez nem jár együtt a betétek olvadásával. Az új ügyfelek között egyébként magas a felső középosztálybeli, szinte prémium kategóriába tartozók aránya is.

– Az elbírálás mennyi időt vesz igénybe, tekintettel a már említett erős érdeklődésre?

– Az elbírálási idő egy-két hét, attól függően, hogy mekkora a torlódás az adott takarékszövetkezeti fiókban. Itt azért emlékeztetnék arra, hogy a mi helyzetünk a gyors hitelbírálat szempontjából kedvezőbb a kereskedelmi bankokénál, hiszen nem ismert a többszörös áttétel fogalma a hitelkérelmeknél: legfeljebb az fordulhat elő, hogy az adott megyén belül a központban bírálják el a kérelmet.

– A jegybanki alapkamat emelkedése a forintalapú lakáshitelek árazására is hatással van. Ez nem riasztja el a végtörlesztést forinthitelből finanszírozó ügyfeleket?

– A jegybanki kamatemelés egyáltalán nem vetette vissza az érdeklődést. A jegybanki alapkamat emellett nem olyan tényező, mint az árfolyam: utóbbinak ugyanis „nincs gazdája”, vagyis tisztán a tőlünk független piaci folyamatok befolyásolják, míg az irányadó rátát több szempontot is figyelembe véve, mérlegelve a jegybank monetáris tanácsa határozza meg.