A Magyar Nemzeti Bank november 30-ától fél százalékponttal 6,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A pénzpiaci és a jegybanki kamatok emelkedését a hitelt felvevő vállalkozások automatikusan meg szokták érezni, a számukra nyújtott hitelek kamata ugyanis többnyire a bankközi kamatlábhoz (bubor) kötött. A kamatemelés hatása azonban most a lakossági ügyfelekhez is gyorsan elért, mert a bankok jelentős része két héten belül reagált a jegybanki lépésre és szigorította a hitelezés feltételeit.
Már a jegybanki lépést követő napon számos hitelintézet kamatot emelt, vagy megszüntette olcsóbb kölcsöneit. December 1-én az Axa Bank 2 százalékponttal növelte lakossági jelzáloghiteleinek kamatait, így azok most adósminősítéstől függően 11,45 és 12,85 százalék között vannak. A CIB Bank a hónap eleje ót nem kínálja az 1 éves kamatperiódusú, FIX1 elnevezésű, 10,55 százalékos kamatozású konstrukcióját. A KDB Bank ugyanakkor felfüggesztette a Biztonsági Öv néven futó hitelkiváltási termékeit, köztük a végtörlesztésre igényelhetőeket. Az OTP Bank december elsejétől új referenciakamatokat alkalmaz a lakáscélú és szabad felhasználású hiteleknél: a forinthitelek kamatai nőttek, az euróhiteleké csökkentek.
Kétféle módon is növelte az új hitelek terheit a Raiffeisen Bank. A hitelintézet december 2-ától az Újrakezdés kivételével minden kölcsönénél 1 százalék hitelbírálati díjat vezetett be, melynek értéke legalább 35 ezer forint, legfeljebb 100 ezer forint. A bank emellett az Újrakezdés hitel kivételével minden hitelénél kamatot is emelt: a lakáshitelnél 0,85 százalék, a többi hitelnél 0,75 százalék volt az emelés mértéke. További változás, hogy a Lakáshitelnél eddig az első 6 hónapban alacsonyabb kamat volt, ez a kedvezmény is megszűnt. Szintén december 2-ától az Aegon nem fogad be új végtörlesztési hiteleket.
További részletek a mai Világgazdaságban
