Ki fizet majd az IMF-nek?

A múlt heti EU-csúcs piacok megnyugtatását célzó döntéseinek egyikeként az unió állam- és kormányfői arról határozták, hogy tíz napon belül egy 200 milliárd eurós keretet hoznak létre, amelyet kétoldalú alapon fizetnek be a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részére, hogy növeljék annak kapacitását az eurózóna adósságválságának kezeléséhez. A csúcson elfogadott szöveg értelmében minden EU-tagállam eldöntheti, beszáll-e a finanszírozásba. Bár lassan lejár a tíznapos határidő, ám nem látni, miként áll majd össze a tervezett összeg.

Még Németországban is javában dúl a vita a hozzájárulásról, miután Berlinnek a 200 milliárd eurós összegből mintegy 45 milliárdot kellene adnia. Az IMF rendelkezésére bocsátott összeget a tervek szerint az országok jegybankjainak kellene átutalniuk. A Bundesbank azonban kifogásolja, hogy a 200 milliárd eurós befizetéssel – ha nem is közvetlenül, de – az IMF-en keresztül az eladósodott országokat finanszíroznák, amit eddig ellenzett Németország. A Bundesbank emellett ragaszkodna ahhoz, hogy eurózónán kívüli EU-tagok, illetve EU-n kívüli országok is részt vegyenek a hozzájárulásban.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke, Ben Bernanke azonban republikánus szenátoroknak egy zárt ülésen azt mondta: a Fed nem tervezi, hogy az amerikai adófizetők pénzét az IMF-en keresztül az eurózóna kisegítésére használja fel.

Az USA mellett a Bundesbank által várt másik ország, Nagy-Britannia sem szándékozik befizetni az IMF-nek. A washingtoni szervezet egy belső kiadású magazinja a német törekvésekkel összecsengőn azt írta, az EU-csúcson olyan megállapodás szültetett, miszerint a 200 milliárd eurós befizetésből 150 milliárdot az eurózóna tagjai, a maradék 50 milliárdot pedig az azon kívüli EU-tagok adnák öszsze, utóbbi részből pedig a legnagyobb szeletet Nagy-Britanniától várnák el. A brit kormányfő szóvivője azonban közölte: David Cameron az EU-csúcson egyértelművé tette, nem vesz részt a 200 milliárdos alap öszszeállításában.

Japán szintén nem mutatta eddig konkrét jelét annak, hogy beszállna a 200 milliárd eurós keretbe. Az EU-n kívüli országok közül eddig egyedül Oroszország jelezte, hogy kisegítené az eurózónát az IMF-en keresztül. Az orosz államfő, Dmitrij Medvegyev gazdasági tanácsadója, Arkagyij Dvorkovics a tegnapi EU–orosz- csúcs apropóján közölte: Moszkva legalább 10 milliárd dollárt (mintegy 7,7 milliárd eurót) szánna a valutaunió megsegítésére.

Magyarország nem ad pénzt

„Mi nem fogunk fizetni” – Orbán Viktor ezekkel a szavakkal nyomatékosította nem sokkal a múlt heti EU-csúcs után, hogy Magyarország nem járul hozzá a 200 milliárd eurós kerethez. A kormányfő a román államfőhöz hasonlóan arra hivatkozott, hogy az IMF–EU mentőprogramokban részt vevő országoknak nem kell fizetniük a washingtoni szervezetnek. Lengyelországban és Csehországban a kormány fontolóra vette a hozzájárulást. A lengyel EU-ügyi miniszter szerint néhány milliárd euró lehet a Lengyelországra eső rész, míg a cseh külügyminiszter 3,5 milliárdra taksálta azt az összeget, amelyet hazájának kellene fizetni az IMF-nek.

Tar Gábor Magyarország nem ad pénzt „Mi nem fogunk fizetni” – Orbán Viktor ezekkel a szavakkal nyomatékosította nem sokkal a múlt heti EU-csúcs után, hogy Magyarország nem járul hozzá a 200 milliárd eurós kerethez. A kormányfő a román államfőhöz hasonlóan arra hivatkozott, hogy az IMF–EU mentőprogramokban részt vevő országoknak nem kell fizetniük a washingtoni szervezetnek. Lengyelországban és Csehországban a kormány fontolóra vette a hozzájárulást. A lengyel EU-ügyi miniszter szerint néhány milliárd euró lehet a Lengyelországra eső rész, míg a cseh külügyminiszter 3,5 milliárdra taksálta azt az összeget, amelyet hazájának kellene fizetni az IMF-nek.-->