Alapvető emberi jog lett a vegán étrend: perhullám indulhat és milliós kártérítésekre készülhetnek az államok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságElső alkalommal vizsgálta meg az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy az etikai meggyőződésen alapuló vegán étrend az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított védelem alá tartozik-e. A héttagú bírói tanács hat szavazattal egy ellenében arra jutott, hogy Svájc megsértette két férfi gondolat- és lelkiismereti szabadságát, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogát, amikor nem jutott hozz a kért vegán étrendhez.
A július 16-án meghozott, majd július 20-án közzétett ítélet a G.K. és A.S. kontra Svájc ügyben született. A két kérelmező etikai megfontolásból, az antispecizmus elveit követve táplálkozott vegán módon. Ez a meggyőződés elutasítja az állatok kizsákmányolását és azt, hogy az élőlényeket pusztán faji hovatartozásuk alapján eltérően kezeljék.
Az egyik férfi 2018 novembere és 2019 októbere között előzetes letartóztatásban volt. Főként az antispecizmus (azon diszkriminatívnak tartott szemlélet elleni fellépés, amikor az emberi fajt minden más állatfaj fölé helyeznek) támogatásával összefüggésben elkövetett rongálásokkal gyanúsították. A másik kérelmezőt 2021 februárja és áprilisa között egy pszichiátriai kórházban tartották, ahol már a felvételekor közölte az ápolókkal, hogy meggyőződése miatt kizárólag vegán ételeket fogyaszthat.
Egyikük sem kapott következetesen vegán ételt
A svájci intézmények egyik férfinak sem biztosítottak folyamatosan teljesen vegán, vagyis valamennyi állati eredetű összetevőt kizáró étrendet. Az előzetes letartóztatásban lévő kérelmező többnyire vegetáriánus menüt kapott. A svájci kormány álláspontja szerint ennek nagy része – a burgonyapüré és a polenta kivételével – vegánok számára is megfelelő volt. A férfi emellett
- gyümölcsöt,
- nyers zöldséget
- és keményítőtartalmú élelmiszereket kapott,
illetve egyes vegán termékeket a börtön boltjában is megvásárolhatott.
Ez azonban nem jelentett teljes körű, kiegyensúlyozott vegán ellátást. A férfi 2019 januárja és augusztusa között személyesen és ügyvédjén keresztül is többször kérte étrendje rendezését. A kórházban tartott másik kérelmező ugyancsak jelezte igényét, ám ott sem jutott következetesen a meggyőződésének megfelelő ételhez.
Az intézmények leveleikben azt közölték, hogy megpróbálnak megoldást találni, és a lehetőségekhez képest az érintettek elveivel összeegyeztethető étrendet biztosítani. A kérelmekről azonban nem hoztak olyan hivatalos közigazgatási határozatot, amelyet a férfiak bíróság előtt megtámadhattak volna.
A kantoni bíróságok emiatt formai okokra hivatkozva elfogadhatatlannak nyilvánították kereseteiket, ezt pedig a svájci szövetségi legfelsőbb bíróság is jóváhagyta. Így egyetlen nemzeti fórum sem vizsgálta meg érdemben, hogy az intézményeknek biztosítaniuk kellett volna-e a teljes értékű vegán étrendet.
A veganizmus komoly etikai meggyőződés lehet
A strasbourgi bíróság ítélete szerint a két férfi vegán meggyőződése elérte a védelemhez szükséges komolyság, következetesség, koherencia és fontosság szintjét. Ezért az ügyet nem vallásszabadsági, hanem gondolat- és lelkiismereti szabadsági kérdésként vizsgálták.
Az EJEB a 46 részes államban alkalmazott szabályokat is áttekintette. Bár az egyes országok gyakorlata eltér, közös alapelvnek bizonyult, hogy a vegán étrendre vonatkozó kérelmeket az állami intézményeknek figyelembe kell venniük.
A testület szerint a svájci hatóságok túlságosan formalista módon jártak el, és a panaszosok igényeit nem vették kellően komolyan. Mivel a kérelmek tartalmát nem vizsgálták meg, és az érintettek nem kaptak ténylegesen használható jogorvoslati lehetőséget, Svájc megsértette az egyezmény 9. cikkét, valamint a hatékony jogorvoslatot garantáló 13. cikket.
Az ítélet ugyanakkor nem mondja ki, hogy minden állami intézménynek automatikusan teljesítenie kell bármely vegán étkezési kérelmet. A döntés lényege az, hogy a következetes és őszinte etikai meggyőződésen alapuló igényt világos eljárásban, érdemben kell megvizsgálni, és az érintett, valamint az intézmény érdekei között tisztességes egyensúlyt kell teremteni.
Több millió forintos kártérítést fizethet Svájc
A bíróság G.K.-nak 12 ezer, A.S.-nek 4 ezer euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg. A második kérelmező ezenfelül 10 ezer eurót kap költségeinek és kiadásainak megtérítésére. Ez összesen 26 ezer eurós, vagyis mintegy tízmillió forintos kötelezettséget jelenthet Svájcnak.
A döntés egyelőre nem jogerős kamarai ítélet. A felek a kihirdetéstől számított három hónapon belül kérhetik az ügynek az EJEB nagykamarája elé utalását. Ha ilyen kérelem nem érkezik, vagy azt elutasítják, az ítélet jogerőssé válik. A döntés jelentősége azonban már most túlmutat a két konkrét ügyön: az etikai veganizmust olyan világnézeti meggyőződésként ismerte el, amelyet az állami intézmények nem kezelhetnek egyszerű étkezési preferenciaként.
Indulhat az újabb perhullám a börtönökben
A rossz börtönkörülmények miatt a magyar állam összesen több mint 10 milliárd forintot fizetett vagy ítélt meg kártalanításként a fogvatartottaknak a rendszer 2017-es bevezetése óta. A csúcsidőszak (2017–2019): a hazai kártalanítási rendszer elindulását követően robbanásszerűen megnőtt a kérelmek száma. Volt olyan év, amikor egyetlen esztendő alatt több mint 2,6 milliárd forintnyi kártalanítást ítéltek meg a börtönkörülmények miatt. Aligha kétséges, hogy a vegán étrend alapvető jognak kimondása után újabb perhullámokkal néhetnek majd szembe naz uniós tagállamok.
