A kockázatok kivédésére erősíti védelmi rendszerét az OTSZ
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAkár 50 százalékos tőkeemelésre is kötelezheti a pénzügyi felügyelet a takarékszövetkezeteket, ha nincs intézményvédelmi alapjuk, vagy a védőháló túlságosan gyenge. A felügyelet el szeretné érni, hogy kötelező legyen az intézményvédelmi tagság.
Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) azonban nem számít jelentős mértékű többlettőke-követelmény előírására, mivel az országos integrációt alkotó 102 takarék és három kisbank mögé kifeszített védőháló megfelel a felügyeleti elvárásoknak. Az OTSZ közgyűlése május végén döntött arról, hogy megerősíti 20 éves intézményvédelmi rendszerét. Részben ezt szolgálja, hogy az integráció központi bankja, a TakarékBank is belépett a közös intézményvédelmi alapba, az OTIVA-ba.
A rendszer erősítésének az OTSZ szerint több oka is volt. „Egyrészt a válság a takarékszektorban is növelte a kockázatokat, másrészt az üzleti aktivitás növelése is ezt követeli, hiszen nagyobb hitelvolumen – a nagy számok törvénye alapján – több kockázatot termel ki” – hangsúlyozta Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője. Mint mondta, a szövetség már korábban is kiállt a kötelező integrációs és intézményvédelmi tagság mellett, a takarékok számára ugyanis ezek a szervezetek tölthetik be azt a szerepet, amelyet a kereskedelmi bankoknál a tőkeerős nagy nemzetközi vagy hazai bankcsoportok.
A több mint 10 milliárd forintos vagyonnal rendelkező OTIVA intézményvédelmi funkciójából eredően folyamatosan monitorozza tagjait és időben beavatkozik, ha szükség van rá. Ha pedig likviditási probléma keletkezik valamelyik takaréknál, akkor – az integráció révén – mintegy 700 milliárd forint összegű szabad likviditás áll rendelkezésre a feszültség feloldásához. Az elmúlt 20 évben nem volt nyilvános takarékszövetkezeti csőd az országos integráció tagjai között. „Egyetlen egy esetben sem kellett az Országos Betétbiztosítási Alaphoz fordulni” – közölte Varga Antal.
