Még kevesebb a hitel

Növekedtek májusban a banki eszközök – ez derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) frissen közzétett adataiból. A részvénytársasági formában működő hitelintézetek összesített mérlegfőösszege a hónap végén 27 381 milliárd forint volt, ami 2,4 százalékkal több az április véginél. Mind a forint-, mind a devizaeszközöknél volt gyarapodás, utóbbi viszont vélhetően annak is köszönhető, hogy a forint árfolyama a hónap során sokat gyengült.
Április végén még 285 forint körül jegyezték az eurót a devizapiacokon, május végén viszont már 300 forint körül volt az euró egységének ára.
A bankbetétek összege 11 800 milliárd forint fölé ugrott, mind a forint-, mind a devizabetéteknél volt növekedés. A hónap során mért mintegy 200 milliárd forintos betétnövekmény oroszlánrészét ezúttal a vállalkozások adták, amelyeknek a betétállománya 160 milliárd forinttal csaknem 3500 milliárd forintra hízott, utoljára ennyi forrás év végén volt a cégek számláin. A lakosság csak szerényebb mértékben növelte a betéteit, amiben vélhetően szerepet játszott az is, hogy a megtakarítási piacon a bankoknak komoly konkurenciát kezdett támasztani az állam.
A forrásoldalt tovább gyengíthette, hogy a jelek szerint az anyabankok is egyre kevésbé vesznek részt a finanszírozásban. A PSZÁF gyorselemzése szerint májusban további 1,1 százalékkal csökkent a hitelintézetek közvetlen, tőkén kívüli külföldi finanszírozása, így annak súlya is 0,4 százalékponttal, 24,1 százalékosra zsugorodott a hitelintézetek forrásellátásában. A hitelállomány csökkenését is figyelembe véve a forráskivonás, úgy tűnik, egyelőre követi az aktivitás mérséklődését, és nem erősíti azt.

A bankok külföldi finanszírozása 0,2 százalékkal, a fióktelepeké 6,3 százalékkal lett kisebb májusban. A külföldi finanszírozás visszaesése a bankközi betéteket érintette a legjobban (79,9 milliárd forint csökkenés).
Ha érkezik is anyabanki forrás, az nem sokáig marad. A felügyelet áprilisi gyorselemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a negyedik hónapban is jelentősen csökkent a közvetlen külföldi finanszírozás, a visszaesés mértéke elmaradt a március havitól, mivel egy fióktelep külföldi finanszírozása meglepően nagymértékben emelkedett meg.
A beérkezett forrás viszont rövid lejáratú volt, ami előrevetítette annak lehetőségét, hogy azt rövidesen kivonják, ami azóta részben meg is történt.
A fentiek tükrében nem meglepő, hogy a bankok hitelezési aktivitása májusban is csökkent. Árfolyamszűrt adatokkal számolva a vállalati hitelek állománya 0,5, a lakosságiaké 0,4 százalékkal zsugorodott.
A tapasztalatok szerint a banki fióktelepek állománya gyorsabban és erőteljesebben változik, mint a többi hitelezőé, náluk májusban 1,6 százalékkal esett vissza a hitelállomány. A takarékoknál is viszonylag nagy volt a csökkenés, ez azonban annak is köszönhető, hogy a végelszámolás alatt álló soltvadkerti takarékszövetkezet számai nem jelentek meg a statisztikákban.

Az érintett intézmények közé tartozik a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Magyar Export-Import Bank Zrt., a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. és az olyan prudenciális szempontból hitelintézetnek minősülő pénzügyi vállalkozások, mint a Magyar Vállalkozásfinanszí­rozási Zrt., a Garantiqa Hitel­garancia Zrt., valamint 2011. januártól az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány.

Ezeknél a speciális pénzügyi intézményeknél a mérlegfőösszeg májusban mintegy 2 százalékkal bővült, és megközelítette az 1700 milliárd forintot. A hitelek állománya 3,4 százalékkal 1040,5 milliárd forintra nőtt az ötödik hónap folyamán. A növekedés azonban szinte kizárólag a devizahitel-állományt érintette csak, amiben vélhetően az árfolyamhatás is szerepet játszhatott.

Bankbetétet ezek a speciális pénzügyi intézmények jellemzően nem nagyon gyűjtenek, forrásaikat csaknem teljes mértékben a felvett kölcsönök és a kibocsátott értékpapírok adják.

Az érintett intézmények közé tartozik a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Magyar Export-Import Bank Zrt., a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. és az olyan prudenciális szempontból hitelintézetnek minősülő pénzügyi vállalkozások, mint a Magyar Vállalkozásfinanszí­rozási Zrt., a Garantiqa Hitel­garancia Zrt., valamint 2011. januártól az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány.

Ezeknél a speciális pénzügyi intézményeknél a mérlegfőösszeg májusban mintegy 2 százalékkal bővült, és megközelítette az 1700 milliárd forintot. A hitelek állománya 3,4 százalékkal 1040,5 milliárd forintra nőtt az ötödik hónap folyamán. A növekedés azonban szinte kizárólag a devizahitel-állományt érintette csak, amiben vélhetően az árfolyamhatás is szerepet játszhatott.

Bankbetétet ezek a speciális pénzügyi intézmények jellemzően nem nagyon gyűjtenek, forrásaikat csaknem teljes mértékben a felvett kölcsönök és a kibocsátott értékpapírok adják. -->