A vártnál jobban megszaladt a júliusi infláció

Júliusban a fogyasztói árak 5,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,1 százalékkal emelkedtek – közölte a KSH. Kiugróan, 34,4 százalékkal nőtt a tojás ára, a kolbász és a sertéshús is tíz százalék körüli mértékben drágult. Nagy volt a szeszes italok és dohányáruk, valamint a járműüzemanyagok áremelkedése (14,1 és 12,2 százalék) is.

A júniusi árakhoz viszonyítva 0,1 százalékos a csökkenés, az élelmiszerárak 0,2 százalékkal estek vissza.

Elemzők szerint az 5,8 százalékos éves drágulás a várakozásoknál nagyobb érték. A meglepetést elsősorban a 6,1 százalékra gyorsuló élemiszerár-növekedés okozta – írja kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Szerinte az élelmiszerárak emelkedése miatt a forint erősödése és a gyenge belső kereslet ellenére magas lesz az infláció – a következő hónapokban 6 százalék fölé emelkedhet, az éves átlagos infláció 5,7 százalék lehet.

Abban minden elemző egyetért: nehéz kamatdöntési dilemma elé került a jegybank azzal, hogy a gazdaság recesszióban van, de az infláció magasabb a vártnál. Ezt közölte a Goldman Sachs, a 4cast elemzőcég és a JP Morgan közgazdászai is. Trippon Mariann, a CIB elemzője a Világgazdaságnak azt mondta, a felfelé mutató inflációs kockázatok mindenképpen óvatos kamatpolitikát indokolnak csakúgy, mint az IMF-tárgyalások körüli bizonytalanság. „Így bár a gyenge növekedés mindenképpen komoly érv lehetne a monetáris lazítás mellett, továbbra is úgy gondoljuk, hogy az inflációs és pénzügyi stabilitási kockázatok egyelőre megakadályozzák, hogy a kamatcsökkentést szorgalmazó tagok többségbe kerüljenek a Monetáris Tanácsban” – vélekedett.