Komoly veszteségek a bankszektorban

A magyarországi bankszektor 13 év után veszteségessé vált 2011-ben, a szektor összesített adózott vesztesége 243,3 milliárd forint volt tavaly a 2010. évi 12,3 milliárd forint nyereség után. A kiábrándító eredményben több, egymással párhuzamosan jelentkező tényező is szerepet játszott: az egyik legfontosabb a hitelportfólió minőségének további romlása, amelyhez a csökkenő üzleti aktivitás és a komoly egyszeri tételt jelentő kedvezményes végtörlesztés hatása is hozzáadódott.

A legnagyobb hazai szereplők szempontjából szintén nem alakult kedvezően 2011: a nyolc, mérlegfőösszege alapján legnagyobb hitelintézetből tavaly négy volt veszteséges, ráadásul az érintett négy hitelintézetnél – az Ersténél, a Raiffeisennél, a CIB-nél és az MKB Banknál – kivétel nélkül emelkedett a mínusz 2010-hez képest. A négy nyereséges nagybank eredménye csökkent a bázishoz viszonyítva, a K&H pedig éppen pozitív eredményt tudott produkálni.

A Creditreform lapunkhoz eljuttatott adatai szerint tovább nőtt emellett a veszteséges piaci szereplők száma is: a 39 hazai kereskedelmi bankból tavaly már 18 zárta mínusszal az évet, szemben az egy évvel korábbi 16-tal.

A mérlegeket vizsgálva sem túl biztató a kép. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kockázati jelentése szerint az elmúlt évben a Magyarországon működő hitelintézetek mérlegfőösszege 3,3 százalékkal csökkent.

Emellett mind a háztartási, mind a vállalkozói hitelek visszaesése a mérlegfőösszeget jóval meghaladó mértékű volt, vagyis a mérlegszerkezet jelentősen átrendeződött az egyéb szektorok, elsősorban az államháztartás javára. Ez utóbbin belül különösen a jegybanknál történő kihelyezés emelkedett.

A növekvő hitelezési veszteségek és a rendkívüli költségek (különadó, végtörlesztés) miatt kialakult gyenge jövedelmezőség, a külföldi anyabankok egy részének likviditási és tőkehelyzete, valamint a jelenlegi kamatszinten is fizetőképes kereslet hiánya egyaránt szerepet játszott abban, hogy a pénzügyi intézmények nettó hitelállománya összesen 9,8 százalékkal csökkent 2011-ben – írja a jelentés.

Volumenét tekintve a lakossági hitelek visszaesése volt a jelentősebb, 2010 végéhez viszonyítva 9 százalékos. A lakossági hitelek több mint nyolcvan százalékát kitevő lakáscélú hitelek – beleértve a szabad felhasználású jelzáloghiteleket is – árfolyamszűrt állományának csökkenése 9,1 százalékot tett ki. Az éves változást 90 százalékban a végtörlesztés magyarázza. A végtörlesztésen túli csökkenést főként az állomány megújítás nélküli kifutása magyarázza, vagyis a lakossági hitelállomány a végtörlesztés hatása nélkül is csökkent volna.

A gazdasági folyamatok ismeretében a pénzügyi felügyelet szerint nem várható a lakossági lakáscélú hitelezés jelentős felfutása az év hátralévő részében, hiszen a hitelfelvételt mind az eladósodással kapcsolatos lakossági óvatosság, mind a nem teljesítő állományok miatti banki óvatosság visszafogja.

Mindezek alapján nem várható, hogy a bankszektor üzleti aktivitása és jövedelmezősége jelentősen javuljon a közeljövőben.

A bankok kínálatukban elsősorban a megtakarítási termékekre fókuszálnak, illetve a működőképes – elsősorban beszállítóként működő, illetve exportra termelő – kis- és középvállalkozói ügyfelek finanszírozására koncentrálnak. Emellett némiképpen élénkül a finanszírozási piac az agrárterületen is.

Ezek ugyanakkor nem elégségesek a jelenlegi tendenciák megváltoztatásához. Ahhoz a gazdasági növekedés beindulása és a szabályozói környezet stabilabbá válása egyaránt szükséges lenne.