Revizorok óvják a büdzsét

Sem az egészségügyben, sem a klinikákat működtető egyetemeken nem várható csoda a büdzsék őreiként a kórházakhoz rendelt költségvetési felügyelőktől – mondták lapunknak hasonló munkakörben dolgozó szakemberek. Kató Gábor – aki több kórházban is dolgozott biztosként abban az időben, amikor a kórházi adósságok terjedése miatt a 2000-es évek elején egymás után kaptak ellenőröket állami és önkormányzati intézmények – az mondta, az egészségügyi intézmények rendkívül szűkre szabott büdzséje a felügyelőnek sem ad túl sok mozgásteret. A jelenlegi helyzet annyiban más, hogy míg egy évtizede a legtöbb felügyelőnek már csak a tűzoltás maradt, hiszen csak egy bizonyos mértékű eladósodás esetén írta elő a törvény a biztosok kinevezését, most prevenciós jelleggel is kirendelhetnek felügyelőket. A mostani szabályozás annyiban kedvezőtlenebb, hogy míg az egykori biztosok érdemi jogkörrel rendelkeztek, vagyis akár meg is akadályozhattak egy szerintük kedvezőtlen ügyletet, kötelezettségvállalást, kifizetést, ma legfeljebb csak véleményezhetnek, és probléma esetén a felügyelt intézmény felé kifogással, illetve az Államkincstár és a Nemzetgazdasági Minisztérium felé jelzéssel élhetnek.

Egy másik, a neve elhallgatását kérő egykori biztos sem gondolja, hogy a felügyelők meg tudják oldani akár az egészségügyi intézmények vagy az orvosképzést folytató egyetemek problémáit, ez utóbbiak egyenlegét ugyanis döntően az alulfinanszírozott klinikák rontják le. Csak a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja évente több mint 2 milliárd forint veszteséget termel.

A korábbi tapasztalatok ellenére a kormány bízik a költségvetési felügyelet intézményében, melyet az államháztartási kontroll a rendszer új elemeként hozott létre 2010-ben. Ezt mutatja, hogy egyre több intézmény kap revizort: már 34-re bővült az ellenőrzés alá vont egyetemek, kórházak, múzeumok száma.

A felügyelők megbízatása határozott időre szól, ami az eddigi gyakorlat szerint általában egy év, de szintén rendszeres, hogy azokat általában újabb egy évvel meghosszabbítják. Fizetésük a minisztériumi főosztályvezetőkével, -helyettesekével azonos – tudtuk meg a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. Ez számításaink szerint azt jelenti, hogy – az illető korától, végzettségétől, munkatapasztalatától függően – alap­illet­ményük 200–300 ezer forint között mozog. Ehhez 30 százalékos vezetőiilletmény-pótlék jön, valamint kisebb pótlékok (például a beszélt nyelvekért járók) társulhatnak. Így egy revizor havonta nagyjából félmillió forintot kereshet.

Mivel egy felügyelőt egyszerre több intézmény felügyeletével is megbízhatnak, a 24, még augusztus előtt „felügyelő­sített” intézménynél 16-an dol­goznak, és a bővített körrel is várhatóan csak 2-3 fővel bővül a létszám – mondták az NGM-nél. A MÁK-nál egyébként jelenleg 30 fős létszámkeret van a felügyeleti tevékenység ellátására és szervezésére.

Január óta működik felügyelettel a Semmelweis és a Debreceni Egyetem, több kórház és rehabilitációs intézet is.

ősztől dolgozik revizor az ELTE-n és a Miskolci Egyetemen, a Budapesti Gazdasági, a Dunaújvárosi, az Eötvös József, a Nyíregyházi Főiskolán és az Eszterházy Károly Főiskolán, a Gyermekvédelmi Szolgáltató Központban, az Esztergomi Gyermekotthon, Általános iskola és Szakiskolában, a Károlyi István Gyermekközpontban, az Országos Levéltárban.

Január óta működik felügyelettel a Semmelweis és a Debreceni Egyetem, több kórház és rehabilitációs intézet is.

ősztől dolgozik revizor az ELTE-n és a Miskolci Egyetemen, a Budapesti Gazdasági, a Dunaújvárosi, az Eötvös József, a Nyíregyházi Főiskolán és az Eszterházy Károly Főiskolán, a Gyermekvédelmi Szolgáltató Központban, az Esztergomi Gyermekotthon, Általános iskola és Szakiskolában, a Károlyi István Gyermekközpontban, az Országos Levéltárban.-->