Kockázatkerülő befektetők
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
„A Concorde nettó eszközértéke ugyan az elmúlt években folyamatosan csökkent, de ez nem azt jelenti, hogy az alapkezelőt elhagyták a befektetők, hanem hogy az abszolút hozamú alapokba nagyon sok pénz áramlott be” – mondta Szabó László, a Concorde Alapkezelő igazgatóságának elnöke. Tapasztalatai szerint az elmúlt két évben ezek az alapok voltak a legnépszerűbb befektetési formák. „Ez az egyetlenegy alapcsalád tudta növelni mind a piaci részesedését, mind abszolút számait ebben a bankadós, végtörlesztéses időszakban” – tette hozzá. Ebben a szegmensben a Concorde Alapkezelő piaci részesedése több mint 50 százalékos Magyarországon. Szabó szerint az alacsony volatilitású, viszonylag alacsony kockázatú abszolút hozamú alapok népszerűsége tükrözi a lakossági befektetők fokozott félelmét a kockázatosabb befektetésektől. Nem tartja kizártnak, hogy a következő három-négy év alatt drasztikusan megváltozhat a kockázatkerülő befektetői attitűd.
A Concorde 2000 neve és befektetési politikája tizenöt éve változatlan, a vegyes alap 25-30 százalék arányban részvénybe, kétharmad arányban kötvénybe fektet. Az alap befektetési politikája úgy lett kialakítva, hogy a kockázat ne legyen túl magas a kisbefektetőknek, de a részvények hozzá tudjanak járulni a bankbetétnél magasabb hosszú távú hozamok eléréséhez.
A Concorde 2000 alap fennállásának első tíz évében a magyar eszközök adták a befektetések majdnem 100 százalékát. Ebben az időszakban az alap 35 százalékban magyar részvényekbe és 65 százalékban rövid lejáratú magyar állampapírokba fektetett. A hazai lehetőségek szűkülésével párhuzamosan az alapkezelő folyamatosan egyre több külföldi, ezen belül jellemzően régiós értékpapírt vásárolt. A régión belül is a perifériás országok – Horvátország, Szlovénia, Románia – kevésbé ismert papírjaiba fektet az alap, mert ott lehet olcsón vásárolni, ahol kevesen vannak és kevésbé hatékony a piac. A kockázatos eszközök közel fele ma már külföldi.
A kilencvenes évek közepén a BUX-indexben szereplő legnagyobb cégek, mint az OTP és a Mol, magyar vállalatok voltak, de azóta ezek a cégek közép-európai szinten mini globális vállalatokká váltak – mondta Szabó László. Az OTP nyereségének nagy részét ma már a külföldi leánybankok adják, és a Mol is jelentős régiós akvizíciókat hajtott végre az elmúlt években. Ebben az értelemben a Concorde 2000 követte ezeket a cégeket a nemzetközi diverzifikációban.
A Concorde Alapkezelő 1994-ben alakult meg a Concorde Értékpapír Kft. leányvállalataként és ez év végén elindította a Concorde 1997 zártvégű befektetési alapot. Az alap futamidejének végén a cég létrehozta a Concorde 2000 Befektetési Alapot az elődjéhez hasonló befektetési politikával.
Befektetések és hozamok
A Concorde 2000 fennállása óta éves átlagos 12,04 százalék hozamot biztosít, míg a díjak levonása utáni nettó hozam 12 százalékot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy az alap létrehozásakor, 1997 augusztusában befektetett egymillió forintból mára 5 millió 511 ezer forint lett. Ez időszak alatt a referenciahozama éves szinten átlagosan 7,3 százalékot emelkedett.Összehasonlításképpen az elmúlt tizenöt évben a magyar állampapírokkal 10 százalékot lehetett keresni, míg a BUX évi 6, a globális részvényindex forintban alig több mint évi 3, dollárban mindössze 2,3 százalékkal emelkedett. Az elmúlt tizenöt évben a KSH inflációs adatai alapján a forint évi 6,9 százalékot vesztett a vásárlóértékéből, tehát egymillió tizenöt év előtti hazai pénz 2,7 millió mai forinttal egyezik meg.
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) adatbázisában található itthoni közel 600 alap közül mindössze 21 olyan van, amely legalább 15 éve működik, de ezek egy részének indulás óta már a neve, a befektetési politikája vagy mindkettő megváltozott.
Összehasonlításképpen az elmúlt tizenöt évben a magyar állampapírokkal 10 százalékot lehetett keresni, míg a BUX évi 6, a globális részvényindex forintban alig több mint évi 3, dollárban mindössze 2,3 százalékkal emelkedett. Az elmúlt tizenöt évben a KSH inflációs adatai alapján a forint évi 6,9 százalékot vesztett a vásárlóértékéből, tehát egymillió tizenöt év előtti hazai pénz 2,7 millió mai forinttal egyezik meg.
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) adatbázisában található itthoni közel 600 alap közül mindössze 21 olyan van, amely legalább 15 éve működik, de ezek egy részének indulás óta már a neve, a befektetési politikája vagy mindkettő megváltozott.-->
