Folytatódhatnak a visszalépések

Az idén 15 évesek lettek a megmaradt magánnyugdíj-

pénztárak, és ezzel egy újabb jogi probléma is a nyakukba szakadt. A jogszabályok szerint ugyanis ezek az intézmények egyösszegű kifizetést már nem teljesíthetnek azoknak a tagjainak, akiknek nyugdíjba vonulásuk idején a tagsági viszonyuk meghaladta a 180 hónapot. Ezekben az esetekben csak élethosszig tartó járadékot kérhetnek tőlük a tagok.

Ilyen szolgáltatás viszont a lapunk által megkérdezett szakértők szerint nem nagyon érhető el a piacon. A hatályos törvények szerint a kasszák vásárolhatnának ugyan ilyen biztosítást egy úgynevezett ügyfélvédelmi alapban tagsággal rendelkező biztosító intézettől, ilyen biztosító azonban lapunk információi szerint nincs Magyarországon. Szintén létrehozhatnak ilyen terméket azok a biztosítók, amelyek társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítást szolgáltató üzletágra szóló engedélyük van, de ilyen termék sem nagyon érhető el. Feltehetően a potenciális ügyfelek száma is olyan alacsony, hogy a piaci szereplők igazán vonzó konstrukciót nehezen tudnának kialakítani.

Elvileg maguk a pénztárak is nyújthatnának járadékot, a jogszabály azonban kimondja, ha a kasszák taglétszáma nem éri el a 25 ezer főt, akkor legalább három évvel a szolgáltatás megkezdése előtt engedélyeztetniük kell ezt a terméket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF). 2010 elején viszont a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítása előtt egy évvel még kevés nagy taglétszámú pénztár vezetősége gondolhatta, hogy 2013-ra 25 ezer fő alá csökken a tagságuk. A tagok számára sem feltétlenül célszerű maguktól a pénztáraktól kérni az élethosszig szóló járadékot, hiszen a veszteséges szektor szereplői nem biztos, hogy képesek hosszú távon fennmaradni.

Kérdéses, hogy azok a pénztártagok, akik most vonulnának nyugdíjba, és több mint 15 éves a tagságuk, hogyan kapnak majd kifizetést a magánkasszákból. Az érintettek nem lehetnek sokan, az idősebb pénztártagok ugyanis már korábban, 2009 végén is nyilatkozhattak arról, hogy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, akkor az erre jogosult mintegy 123 ezer főből csaknem 70 ezren éltek a lehetőséggel. Később 2011-ben, amikor már a maradásról kellett nyilatkozni, a maradék 50 ezer tag nagy része is átkerült az egypilléres rendszerbe. Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság adatai szerint a 2011-ben magánnyugdíj-pénztári tagságukhoz ragaszkodók között mindössze 1816 olyan volt, aki 1955 előtt született.

Ha nincs járadék, a nyugdíjba vonuló pénztártagok számára marad még egy opció, a hatályos törvények megengedik a számukra, hogy akár a nyugdíjba vonulásuk idején is visszalépjenek az állami nyugdíjrendszerbe. Ebben az esetben a megtakarításuk az államhoz kerül, kivéve a tagdíj-kiegészítés összegét, amelyet visszakapnak. A jogszabály szerint tehát a hozamgarantált tőke feletti hozamra nem feltétlenül jogosultak már ekkor a pénztártagok, akik ha kaphatnának járadékot, annak összegében nyilvánvalóan a reálhozam is benne lenne.

Tavaly egyébként keletkezett reálhozam a magánnyugdíj-pénztári portfóliókon. A PSZÁF adatai szerint. A növekedési alapok közül több is két számjegyű hozamot ért el, december 21-én a megszűnő OTP állt a legjobban, 18 százalék fölötti hozammal. A kiegyensúlyozott alapoknál az Aranykoré állt nyerésre csaknem 18,5 százalékkal, a klasszikus portfólióknál szintén az Aranykor vezetett 15 százalékot meghaladó nyereséggel. Egyetlen alapnál, a végelszámolás alatt álló Aegon klasszikus portfóliójánál volt csak az inflációnál alacsonyabb hozam.

Az alap csak két hónapos csúszással közli a portfóliójának összetételét, ennek megfelelően jelenleg az október végi állapot látható csak a honlapon. A tizedik hónap végén 673 milliárd forint volt még az alapban, ez az IMF-hitel novemberi törlesztése során feltehetően 500 milliárd forint környékére csökkent le. Októberben az alap vagyonának kétharmada forinteszközökben, egyharmada pedig devizaeszközökben volt, ebből több mint 140 milliárd forintot tett ki a hazai részvények és 110 milliárd forintot a külföldi részvények értéke.

Az alap csak két hónapos csúszással közli a portfóliójának összetételét, ennek megfelelően jelenleg az október végi állapot látható csak a honlapon. A tizedik hónap végén 673 milliárd forint volt még az alapban, ez az IMF-hitel novemberi törlesztése során feltehetően 500 milliárd forint környékére csökkent le. Októberben az alap vagyonának kétharmada forinteszközökben, egyharmada pedig devizaeszközökben volt, ebből több mint 140 milliárd forintot tett ki a hazai részvények és 110 milliárd forintot a külföldi részvények értéke. IMF-hitelt törlesztettünk nyugdíjpénzből Több mint 170 milliárd forintot fordított az egykori magánnyugdíj-pénztári megtakarításokból a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap a Nemzetközi Valutaalapnál lévő tartozásunk törlesztésére tavaly novemberben – ez derül ki az Államadósság Kezelő Központ honlapjára nemrég felkerült táblázatokból.

Az alap csak két hónapos csúszással közli a portfóliójának összetételét, ennek megfelelően jelenleg az október végi állapot látható csak a honlapon. A tizedik hónap végén 673 milliárd forint volt még az alapban, ez az IMF-hitel novemberi törlesztése során feltehetően 500 milliárd forint környékére csökkent le. Októberben az alap vagyonának kétharmada forinteszközökben, egyharmada pedig devizaeszközökben volt, ebből több mint 140 milliárd forintot tett ki a hazai részvények és 110 milliárd forintot a külföldi részvények értéke.-->