Reálhozam minden magánkasszánál

Az idei első negyedévben is tovább gyarapították a magánnyugdíjpénztárak a megmaradt tagok vagyonát – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapjára feltöltött adatokból. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly december és március között összesen 1 százalékos volt az infláció, a megmaradt magánkasszák portfóliói pedig ebben az időszakban ennél magasabb hozamot értek el.

A magánnyugdíjpénztárak 2012-ben is az infláció fölötti hozamot produkáltak, a legjobban az OTP növekedési alapja teljesített, amely 19,22 százalékot szedett magára. A sereghajtó az Allianz klasszikus alapja lett 7,97 százalékos hozammal, ez is bőven meghaladta azonban a pénzromlás ütemét. Az idei első negyedévre még kevesebb pénztár maradt, mivel az OTP-nél megindult a végelszámolás. A tevékenységét előre láthatóan tovább folytató piaci szereplők pedig 1,13 és 4,4 százalék közötti hozamokat értek el a portfólióikon.

A legjobb teljesítmény a növekedési alapok között volt. Ebben a kategóriában a Budapest Magánnyugdíjpénztár több mint 4 százalékos hozamot ért el három hónap alatt, de az ING növekedési portfóliója is több mint 3,5 százalékot szedett magára, a harmadik helyre az Allianz alapja jött fel. A sereghajtók a növekedési alapok között két végelszámolás alatt álló kassza portfóliói lettek, az Aegon és az Erste is 1,26 százalékot ért csak el.

A kiegyensúlyozott alapok között is hasonló volt a sorrend, mint a növekedésieknél. A Budapest Magánnyugdíjpénztáré lett a pálma, amely 3,37 százalékot hozott a befektetőknek. A második helyen ebben a kategóriában is az ING áll, a harmadik pedig az Allianz lett. Olyan pénztár ebben a kategóriában sem akadt, amelyik ne lett volna képes befektetéseivel reálhozamot elérni, 2 százalék alatti hozamot gyakorlatilag csak a megszűnés alatt álló Aegon és Erste produkált.

A legkisebb klasszikus alapok között egészen másképp alakult a sorrend. A legjobb hozamot egy végelszámolás alatt álló pénztár, az OTP portfóliója érte el, több mint 2,5 százalékosat, a dobogóra még az ING és az Aranykor fért fel. A Budapest Magánnyugdíjpénztár legalacsonyabb kockázatú alapja viszont az első negyedévben a másik kettővel ellentétben gyengébben teljesített, mindössze 1,08 százalékot szedett magára. Egyetlen klasszikus alap ért csak el ennél alacsonyabb hozamot, az Erstéé.

A választható portfóliós rendszer 2009. január 1-jei bevezetése óta egyébként a növekedési alapok között találni a legmagasabb hozamúakat. Az azóta eltelt időszak nyertese a végelszámolás alatt álló OTP növekedési portfóliója, amely négy év és 3 hónap alatt csaknem 69,3 százalékos hozamot ért el. Ettől egyébként csak hajszálnyira maradt el az ING teljesítménye, náluk is csaknem 69 százalékos volt a hozam. A kiegyensúlyozott alapoknál szintén az OTP áll az élen 60 százalék fölötti hozammal, az ING 59,7 százalékkal lett második. A klasszikus alapok között az ING-é lett a legjobb 49,1 százalékos teljesítménnyel.

A Budapest önkéntes nyugdíjpénztárának aktív portfóliója csaknem 6 százalékos hozamot ért el három hónap alatt, a legnagyobb részvénykitettségű alap, a dinamikus portfólió az OTP-nél 5,1 százalékot szedett magára, az ING „lendület” 4,44 százalékos hozammal lett a harmadik.

A Budapest önkéntes nyugdíjpénztárának aktív portfóliója csaknem 6 százalékos hozamot ért el három hónap alatt, a legnagyobb részvénykitettségű alap, a dinamikus portfólió az OTP-nél 5,1 százalékot szedett magára, az ING „lendület” 4,44 százalékos hozammal lett a harmadik. -->