Történelmi mélypontra került az infláció

A múlt héten jelentek meg a márciusi inflációs statisztikák. A fogyasztói árak növekedésének üteme 2,2 százalékra lassult a februári 2,8 százalékról, ami a hetvenes évek első fele óta nem látott mélypontnak számít. Havi szinten az élelmiszerárak növekedése a várt alatt maradt, míg az egyéb fogyasztási csoportok áraiban nem történt említésre méltó változás februárhoz képest. Az idei évi inflációs folyamatokat egyértelműen meghatározzák az elsősorban energiaszolgáltatókat érintő adminisztratív árcsökkentések, illetve a keresleti inflációs nyomás hiánya, ami a gyengélkedő belső fogyasztásnak köszönhető. Amennyiben a mezőgazdaságnak nem sikerült kihevernie a telet idéző tavasz által okozott károkat, az élelmiszerárak még okozhatnak negatív meglepetést az év második felében. Ennek ellenére az idei évi átlagos infláció szinte biztosan a jegybanki 3 százalékos középtávú cél alatt marad majd.

Az inflációs kilátások javulása, a kedvező nemzetközi környezet (a japán monetáris élénkítés hatásai), valamint a vártnál kevésbé kockázatos nem konvencionális magyar jegybanki intézkedések a mostani kamatcsökkentési ciklus folytatódását vetítik előre. Szemben korábbi előrejelzésünkkel, már nem gondoljuk azt, hogy a kamatcsökkentések ebben a hónapban 4,75 százalékon befejeződnek. Arra számítunk, hogy lesz tér a jegybanki alapkamat 4 százalékra való csökkentésére a következő hónapokban.

Az előttünk álló héten fontosabb makrogazdasági adatot nem publikálnak. A figyelem fókuszában leginkább az lehet, hogy publikálja-e korábban a kormányzat a konvergenciaprogramot, amit egyébként április végi határidővel kell megtennie.

Miután a márciusi államháztartási hiány 2005 óta a legalacsonyabb volt (154 milliárd forint), valamint az első negyedéves 494 milliárdos forintot kitevő kumulált hiány is 2008 óta a legalacsonyabbnak számít, nem feltétlenül kell újabb kiigazító intézkedéseket várnunk, dacára az idei és a jövő évi hiánycélt övező kockázatoknak.