Jöhet a standardizált lakásbiztosítás

Átláthatóbbá tenné a lakásbiztosításokat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), és ebben a jelek szerint a biztosítók is partnerek. Ennek eredményeként jött létre nemrég a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat, amelynek szabályzatához már több hazai biztosító is csatlakozott. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) honlapja szerint eddig 11 piaci szereplő mondott igent a kezdeményezésre, a piacvezető Aegon Magyarország neve viszont nem szerepel a csatlakozottak között, bár lapunk kérdésére válaszolva Szurgyi Nándor, a társaság lakásbiztosítási üzletágának igazgatója azt mondta: ők is csatlakozni kívánnak.

A termékvázlat mögötti cél egyértelműen a fogyasztók védelme, a lakásbiztosítási termékek átláthatóbbá tétele, könnyebb összehasonlíthatósága, az információk hozzáférhetőségének megkönnyítése, a verseny tisztaságának a megőrzése, illetve a fogyasztói döntést támogató „reklámmentes” információk közzététele. Egyelőre viszont ezekből a konkrét célokból még kevés valósult meg, a Mabisz honlapja szerint eddig egyetlen, a termékvázlat alapján készült biztosítás sem jelent meg a piacon. A csatlakozó biztosítók ugyanis csak azt vállalták, hogy az új termékeikre alkalmazzák a sablont, és ezeknél is kaptak egy hat hónapos türelmi időt, a meglévő biztosításokat viszont nem kell átalakítaniuk. A lakásbiztosítással rendelkezők ráadásul egyébként is jellemzően több évig, sőt akár évtizedeken át is megtartják a régi biztosításukat, így ha meg is jelennek az új standard alapján készült konstrukciók a piacon, hosszú ideig tarthat, mire az ügyfelek nagy része ilyen biztosítással rendelkezik majd.

Jelenleg több mint 3 millió lakásbiztosítás lehet a piacon, ez a teljes hazai lakásállományt figyelembe véve 70 százalék fölötti penetrációt jelent. A Mabisz adatai szerint az ilyen biztosítások száma 2008 óta folyamatosan 3 millió fölött van, és egy átlagos ügyfél pedig évente mintegy 30–35 ezer forintot költhet lakásbiztosításra. A standard termékvázlat valószínűleg nem köti meg komolyabban a biztosítók kezét, mivel kevés konkrétumot tartalmaz, lényegében azt sorolja fel, milyen elemekből kell állnia egy lakásbiztosítási szerződésnek, és ezeknek milyen sorrendben kell szerepelniük. Azt viszont, hogy az egyes pontokat pontosan milyen részletes tartalommal töltik meg a biztosítók, nem szabja meg. A PSZÁF szerint ez csak egy kezdeti lépés a tömegtermékek átláthatóbbá tételének irányába – mondta Binder István, a felügyelet szóvivője. A PSZÁF szeretné, ha egyrészt más pénzügyi szolgáltatásokra is készülnének hasonló termékvázlatok, de emellett célszerűnek tartaná konkrét sztenderd vagy egyszerűsített termékcsomagok kialakítását is, amelyek bizonyos alapvető szolgáltatásokat tartalmaznak.

Négyen uralják a piacot

A Mabisz adatai szerint jelenleg az Aegon a legnagyobb hazai lakásbiztosító. A szövetség 2011-es adatokat tartalmazó legutóbbi évkönyve szerint ez a társaság több mint 930 ezer lakossági vagyonbiztosítási szerződéssel rendelkezett, ezekből 31,2 milliárd forintnyi díjbevétele származott. A második, harmadik és negyedik helyért szoros verseny folyik, három biztosítónak, az Allianznak, a Generalinak és a Groupama Garanciának is hasonló méretű 563–566 ezer körüli ügyfélköre van. Díjbevételben egyértelműen a Generali számít ezüstérmesnek 20,8 milliárd forinttal.