BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kevesebb tag a hazai kasszáknál

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A magán- és önkéntes nyugdíjpénztáraknál és az egészségpénztáraknál is csökkent a tagok létszáma az első negyedévben. Az önkéntes nyugdíjkasszáknál a kifizetések volumene meghaladja a tagdíjbevételeket, a hozamok miatt mégis nő a vagyon

Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint bő 28 ezer fővel csökkent egy év alatt, összesen 1,217 millió tagjuk maradt az első negyedév végére a kasszáknak. A Stabilitás Pénztárszövetségbe tartozó intézményeknél is hasonló volt a helyzet, a 1,134 millió tagjuk volt március végén, 18 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az önkéntes nyugdíjpénztárak kifizetései eközben már 2008 óta meghaladják a befizetéseket. Különösen azokra az évekre jellemző ez, amikor nem igazán jók a hozamok – magyarázta Lehoczky László, a Stabilitás elnöke a szövetség sajtótájékoztatóján.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona mégsem csökken, ami 2007 óta vélhetően főleg a hozamoknak köszönhető. Tavaly a befektetési tevékenység eredménye a szektorban rekord magas volt, meghaladta a 120 milliárd forintot. Az idei első negyedévben pedig folytatódott a jó sorozat, csaknem 26 milliárd forint lett a kasszák befektetési tevékenységének az eredménye. Ennek köszönhetően március végén a PSZÁF adatai szerint 937 milliárd forintot meghaladó összeg halmozódott fel az önkéntes nyugdíjpéntáraknál, ebből a Stabilitás tagjainál 866,8 milliárd forint volt.

A tagdíjaknál megfigyelhető az a tendencia, hogy egyre nagyobb az egyéni befizetések aránya a munkáltatói hozzájárulásokhoz képest. A Stabilitás-tagoknál az idén az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbevétel 58 százaléka származott már egyéni befizetésből, ami Lehoczky szerint kedvező tendencia, hiszen az öngondoskodás erősödését mutatja. Működési szinten az önkéntes nyugdíjpénztárak veszteségesek, a működési költségeik ágazati szinten gyakorlatilag 2009 óta stabilan 6 milliárd forint fölött vannak, a költségeiket viszont nem tudják ez alá csökkenteni. A jó hozamú években a veszteséget egyébként képesek csökkenteni a pénztárak, mivel ilyenkor a nem fizető tagok hozamából levonhatják a minimális tagdíj után számolt működési költségeket.

Az egészségpénztáraknál a 2012-es év volt taglétszám szempontjából a csúcs, az év végén 1,041 millió tagjuk volt az intézményeknek, ez az idén március végére 1,029 millióra csökkent. A Stabilitáson tagjainál viszont nőtt a taglétszám. A tavalyi felfutásban szerepet játszott a cafeteria-rendszer átalakítása, a SZÉP kártya és az Erzsébet utalvány bevezetése utáni nehézségek miatt sok új belépőt vonzottak az egészségpénztárak.

Nehézségek a magánpénztáraknál

Kevesebb mint 68 ezer tagjuk maradt a magánnyugdíj-pénztáraknak március végére. Közülük azok, akik az idén elérik a nyugdíjkorhatárt, azzal szembesülhetnek, hogy nem tudnak hozzájutni a megtakarításukhoz. A jogszabályok szerint ugyanis egyösszegű kifizetést csak 180 hónaposnál rövidebb pénztári tagságnál kaphatnak, ám a többségüknél az idén már meghaladja a jogviszony ezt az időt.

Ők járadékot kaphatnának csak a pénztártól, járadékszolgáltatást viszont jelenleg nem kínálhat egy pénztár sem, és biztosítótól sem lehet ilyet venni, mert nincs a piacon ilyen szolgáltatás. A tagoknak így, ha magasabb nyugdíjat szeretnének, egy lehetőségük van: visszalépni az állami nyugdíjrendszerbe.

Ők járadékot kaphatnának csak a pénztártól, járadékszolgáltatást viszont jelenleg nem kínálhat egy pénztár sem, és biztosítótól sem lehet ilyet venni, mert nincs a piacon ilyen szolgáltatás. A tagoknak így, ha magasabb nyugdíjat szeretnének, egy lehetőségük van: visszalépni az állami nyugdíjrendszerbe.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.