Lassan indulhat meg a hitelezés

A jegybank tavaly augusztusban kezdte meg a 7 százalékos alapkamat csökkentését, és azóta minden hónapban 25 bázisponttal vágták az irányadó rátát. Jelenleg 4,75 százalékon, történelmi mélyponton áll a mutató. Az MNB április végén publikált jelentése szerint a monetáris lazítás hatása a „hitelek árazásában már megjelent, ugyanakkor a hitelezési aktivitás emelkedése csak hosszabb távon várható, és az emelkedés mértéke bizonytalan”. A jegybank szakértői megállapították, hogy a hitelezési hajlandóság továbbra is alacsony.

Az MNB legfrissebb adatai alapján a háztartások folyamatosan fizetik vissza hiteleiket, miközben a vállalatok hitelállománya is csökkent az év harmadik hónapjában. „Éves alapon már növekszik a kihelyezett új hiteleknek állománya, persze nagyon mélyről indulhat el a folyamat” – mondta el a Világgazdaságnak Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza hozzátette: a lejáró hiteleket mindez azonban még nem ellensúlyozza, és emiatt csökkent a hitelállomány.

Az egyes szektorokat eltérő folyamatok jellemzik, és a vállalati szférán belül sem mindenkinek nehéz a helyzete. „A nagyvállalatok jelenleg is kapnak hitelt” – mondta a Világgazdaságnak Samu János, a Concorde makrogazdasági elemzője. A probléma a kkv-k körében van, akik nemigen jutottak hitelhez az elmúlt években. „A kkv-knál is vannak kiemelkedő cégek, akik hitelhez jutnak, de ezeket a vállalatokat érinti leginkább a recesszió és a hitelvisszafogás, mert a kedvezőtlen gazdasági kilátások közepette a bankoknak nehéz felmérni a működésüket” – magyarázta Samu János. Szerinte akkor javulna a hitelezés, ha a gazdasági helyzet is változna. „A makrogazdasági környezet és a kilátások javulása hozhatná el a hitelezési fordulatot, és ekkor megindulhatnának a beruházások” – fejtette ki a szakértő.

A körülmények javulása csökkentené a hitelezési kockázatokat. „Az is segítene, ha az állam a hitelezésből fakadó várható költségek egy részét átvállalná a bankszektortól, ami javítaná a kkv-k hitelképességét” – válaszolta Samu János arra a kérdésünkre, hogy mi kellene a hitelezés fellendüléséhez.

„Láthatunk hitelképes vállalatokat, de ezek a cégek óvatosak, és nagyobb részük nem akar hitelt felvenni” – vélekedett Suppan Gergely. „Próbálják felépíteni a készpénzállományukat, és cash flowból megvalósítani beruházásokat” – tette hozzá. „Azok a vállalatok, akiknek nagy szükségük lenne hitelre, rossz állapotban vannak, és a bankok nem adnak nekik hitelt a túlzott kockázatok miatt” – vélte Suppan.

„A hitelezéshez az is kellene, hogy a vállalatok bízzanak a jövőben, növekedjen a kereslet. Ez nem hazai probléma, a világon máshol is ezekkel a gondokkal küzdenek a cégek” – mondta a TakarékBank elemzője.

A lakosság esete hasonló a cégekéhez. A hitelkereslet akkor futhatna fel, ha kedvezőbbek lennének a növekedési kilátások, mert emelkednének a jövedelmek és több munkahely lenne. „Ekkor az emberek bele mernének vágni hitelfelvételbe” – magyarázta Samu. A Concorde makrogazdasági szakértője szerint a hitelköltségek alakulása is fontos tényező lehet, hiszen minél olcsóbb a hitel, annál inkább hajlandó azt felvenni a lakosság.

A jelzálogfedezett hitelek kapcsán kiemelte, hogy a modell sokat sérült az elmúlt időszakban Magyarországon. „Lehetelten volt érvényesíteni jelzálogfedezetet ingatlanhitelek esetén” – utalt például a kilakoltatási moratóriumra Samu János. Alapvető feltétel, hogyha jelzálog mellett hitelez a bank, akkor bedőlt hitel esetén a fedezetet el lehessen árverezni – vélekedett.

A Magyar Nemzeti Bank kilenc hónapja tartó kamatvágási ciklusa növeli a hitelkeresletet, és a hitelkínálatra is lehet marginális hatása, de alapvetően nem befolyásolja ezt jelenleg – válaszolta lapunknak a szakértő. „Alacsonyabb kamattal számos esetben válhat hitelképesebbé egy projekt vagy ügycél, de fordult nem várható” – mondta Samu János.
„A gyenge lakossági jelzáloghitelezést tükrözi, hogy tragikus az újlakásépítések száma” – mondta Suppan Gergely. A háztartások támogatott lakáshitelt sem vesznek fel, igaz, ez a konstrukció egy szűkebb réteget céloz” – fejtette ki a TakarékBank elemzője. „A lakosság nem bízik a jövőben. A rezsicsökkenés vagy a benzin árának nagyobb esése nem változtatja meg a háztartások alapvetően óvatos magatartását. A fordulathoz hosszú távú perspektíva kell” – magyarázta Suppan.

Szigorúak a hitelfelvételi lehetőségek

A jegybank márciusi inflációs jelentése szerint a válság előtt felhalmozott adósságok fokozatos mérséklése, az általánosan szigorú hitelfeltételek és a konjunkturális kilátásokat övező bizonytalanság, mind a vállalatok, mind a háztartások beruházási-fogyasztási döntéseiben óvatosságot indokolnak. „A szigorú hitelezési feltételek és az alacsony kapacitáskihasználtság mellett a vállalatok rövid távon beruházásaik elhalasztása mellett dönthetnek.” Prognózisuk szerint a vállalatok beruházási aktivitása a konjunktúra erősödésével a jövő évtől élénkülhet. Az MNB szakértői kiemelték: a válságból való kilábalás sebességét érdemben befolyásolja a hitelezés alakulása. „Az elmúlt időszak kamatcsökkentései a hitelfelárak csökkenésével jártak együtt” – tették hozzá. Az általánosan szigorú hitelfeltételek és az óvatossági megfontolások lassú oldódása jellemezheti.