A kkv-k árfolyamkitettsége visszahúzza a gazdaságot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az elégtelen kkv-hitelezés és a kkv-k árfolyamkitettsége visszahúzza a gazdaságot – mondta előadásában a Világgazdaság konferenciáján Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója. Az MNB Növekedési Hitelprogramja ezt a problémát orvosolnál. A jegybank a forráskiosztás során a kisebb hitelintézeti szereplőket preferálta, mivel a nagybankoknál azt tapasztalták, folyamatosan csökkentik a hitelállományukat, helyükre pedig a kisbankok léptek be. Az MNB hitelezési felmérései szerint a bankok 2008 eleje óta folyamatosan szigorították a kkv-hitelek feltételeit – mondta Nagy Márton. A vállalati szektor átlagos hitelkamatai a statisztikák szerint 7-9 százalék körül vannak, a kkv-szektorban viszont ennél lényegesen magasabbak a kamatok, a nem hitelképes cégek adatai pedig nincsenek is benne a statisztikákban.
Az MNB felmérései szerint a kkv-hitelezésben nagymértékben eltér a kereslet és a kínálat, a tapasztalatok szerint hitelkereslet van, kínálat viszont nincs a kisvállalatok számára, ez zavart okoz a rendszerben. Ezt lehet enyhíteni hitelgaranciákkal, ha ezek nem lennének, a jegybank szerint a mostaninál 10 százalékkal lenne alacsonyabb a kkv-k hitelállománya. Problémát okoz a kkv-k számára devizahitelek miatt az árfolyamkitettség is. A cégek viszonylag kis hányadának van egyébként csak devizahitele, ezek volumene viszont relatíve nagy. Ezek belül 7306 vállalatnak van svájci frank hitele, állományból viszont ez csak kis hányadot tesz ki. A legnagyobb devizakitettség a statisztikák szerint a nemzetgazdasági ágak közül a szálláshelyeknél van, ahol van természetes fedezet is. A mezőgazdaság és a kereskedelem területén is van viszont devizahitel, pedig ezek a cégek hazai piacra termelnek – hívta fel a figyelmet az MNB ügyvezető igazgatója.
A devizahitelek kiváltásával kapcsolatban a szakember elmondta: a legtöbb kkv 270 forint körüli szinten vett fel euróhitelt, és 157 forint körüli szinten a svájci frank hitelt. Nekik át kell gondolniuk, hogy 4-6 százalékos kamatú devizahitelnél az árfolyamveszteség azonnali realizálását érdemes-e bevállalniuk az alacsonyabb forintkamatért cserébe. Az első pillérben egyébként 500 bázisponttal jobb kamatot kaphatnak a cégek a piaci forinthiteleknél, a hitelkiváltásnál 150 bázispont körül lehet a nyereség. Az egyébként MNB azzal számolt, hogy az első pillérből 170 milliárd forintot tehet ki az új beruházásokra felvett hitel. Alapesetben ez a program 0,2-0,5 százalékkal növelheti a GDP-t, de kedvező esetben a növekedés az 1 százalékot is meghaladhatja.
