„Ősbűn a devizahitelezés”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A szakember szerint a hazai bankrendszer „ősbűne” az volt, hogy a devizahitelek aránya túlságosan magas lett. Ennek a következménye volt, hogy az amúgy is magas hitel/betét arány még akkor is felfelé ment a válság éveiben, amikor a hitelezés már leállt, és ez sérülékennyé tette a bankrendszert. Az államadósságban is magas arányt képviselt a devizaadósság, és ennek minden hátrányát érzékelte az ország, miközben az előnyeit nem, hiszen a forint leértékelődésének komoly negatív következményei lettek. A forint árfolyama sem tudott szabadon igazodni, és a hitelportfóliók minősége is jelentősen romlott, ahogy a svájci frank hitelek volumene a fedezet fölé emelkedett.
Más súlyosbító körülmények is nehezítették a gazdaság és a bankok helyzetét. Ezek között volt a recesszió, a növekvő munkanélküliség és a bankadó. A recessziót a külső kereslet alakulása is negatívan érintette, folyamatosan lefelé kellett módosítani a GDP-előrejelzéseket. A magyar bankrendszer mérlegleépítése tovább rontotta a növekedési kilátásokat, miközben pedig a fiskális politikában is kiigazításra volt szükség. 2010-ben ugyanis Orbán szerint 7 százalék körül lett volna az a hiányszint, ami a kormányzati intézkedések nélkül megvalósult volna.
A kiigazítások részét képezte a bankadó is, de a szakember szerint a költségvetés kiadási oldalán is jelentős költségcsökkentés volt. Összességében véve pedig a bankadó csak a harmadik vagy a negyedik legfontosabb tényezőt jelentette a bankok jövedelmezőségének visszaesésében, ennél nagyobb hatással volt rá a devizahitelezés, a külső kereslet csökkenése, a munkanélküliség és a megélhetési költségek növekedésétől elmaradó bérdinamika. Az utóbbit kompenzáló rezsicsökkentést egyébként Orbán szerint a bankoknak is kedvez abban az értelemben, hogy növeli a háztartások elkölthető jövedelmét.
A költségvetés stabilizálása mostanra lezajlott, ezt a túlzottdeficit-eljárás várható lezárása is mutatja – emelte ki az államtitkár. Az emberek eddig a törékeny költségvetési egyenleget látva visszafogták a kiadásaikat, mert tartottak attól, hogy a következő megszorításnál ők vagy üzleti partnereik kapják következő pofont. Ha viszont véget ér a túlzottdeficit-eljárás, ezen a téren változás kezdődhet.
Beindulhat a hitelezés
Orbán szerint az, hogy az elmúlt időszakban a hitelek helyett a lakossági megtakarítások nőttek, a kamatszintre is jó hatással volt. A kamatszint csökkenésében emellett persze az is szerepet játszott, hogy a magyar államadósság fenntarthatóságába vetett bizalom nőtt. Jó hír, hogy a kamatszintek csökkenése a lakossági és vállalati hitelekre is átgyűrűzött, emellett a bankok tőkehelyzete is lehetővé teszi, hogy beinduljon a hitelezés Magyarországon.Ehhez az államtitkár szerint a kormányzati intézkedések is hozzájárulhatnak. A leglátványosabb kezdeményezés ezen a téren a Magyar Nemzeti Bank növekedési programja, emellett az Eximbankban bekövetkezett változások is hatékonyabbá tehetik a hitelezést. Lakossági oldalon viszont sem az igény, sem a gazdaságpolitikai ésszerűség nem diktálja, hogy felfusson a hitelezés, egyedül a lakáshitelezést lenne ésszerű fokozni egy támogatott lakáshitelezési programmal.
Ehhez az államtitkár szerint a kormányzati intézkedések is hozzájárulhatnak. A leglátványosabb kezdeményezés ezen a téren a Magyar Nemzeti Bank növekedési programja, emellett az Eximbankban bekövetkezett változások is hatékonyabbá tehetik a hitelezést. Lakossági oldalon viszont sem az igény, sem a gazdaságpolitikai ésszerűség nem diktálja, hogy felfusson a hitelezés, egyedül a lakáshitelezést lenne ésszerű fokozni egy támogatott lakáshitelezési programmal.-->
