Fogynak az életbiztosítások

Amellett, hogy némi növekedés látszik az életbiztosítási piacon az első negyedévben, a szerződések száma csökken – derül ki az AGNB elemzéséből. Az elemzés szerint az idén az első negyedévben a biztosítók és nyugdíjalapok pénzügyi eszközeinek összesített értéke 2,7 százalékkal, 7843 milliárd euróra nőtt az eurózónában, a biztosítástechnikai tartalékok pedig 1,2 százalékkal, 6536 milliárd euróra duzzadtak. Összességben Magyarországon is hasonlóan alakult a biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak pénzügyi eszközeinek bővülése.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint idén az első három hónapban 3717,3 milliárd forint volt a biztosítók és nyugdíjalapok összesített pénzügyi eszközeinek állománya, ami 2,73 százalékos növekedésnek felel meg negyedéves összevetésben.
AZ AGNB szerint viszont alapvető különbség az eurózóna és a magyar biztosítási piac között, hogy a magyar piac eleve „alulbiztosított”. Igaz ugyan, hogy a magyar biztosítótársaságok díjbevétele a Magyar Biztosítók Szövetsége adatai szerint az első negyedévben növekedett éves összevetésben, ám az 1,3 százalékos bővülés minimálisnak tekinthető. Bár a növekedés elsősorban az életbiztosítási ágnak köszönhető, amely több mint 6 százalékkal növelte díjbevételét, minden folyamatot figyelembe véve nincs szó komolyabb bővülésről ezen a piacon.
„Az életbiztosításoknál bekövetkezett díjbevétel-növekedés csalóka, mert azok elsősorban az egyszeri díjas biztosítások bevételeiből adódtak, nem pedig a piac valódi fejlődését mutató, folyamatos díjú termékekből” – mondta Németh Zoltán, az AGNB ügyvezető igazgatója. A magyar életbiztosítási piac nyugat-európaihoz való felzárkózása továbbra sem indult meg, ezt többek között az bizonyítja, hogy az életbiztosítási ágban összességében 2,4 százalékkal csökkent a szerződések darabszáma, hasonló mértékű visszaesésre pedig egy negyedév alatt hét éve nem volt példa. A szakember az eurózónabeli és a magyarországi különbségekről elmondta, a nyugat-európai piacokon a háztartásoknál bevett szokás, azaz a családi költségvetés része az életbiztosítás, azon belül is a kockázati életbiztosítás, míg Magyarországon ettől még messze vagyunk.
Németh Zoltán kifejtette: a nyugat-európai országokhoz képest az életbiztosítással rendelkezők száma is alacsony Magyarországon, a kockázati életbiztosítással rendelkezők aránya csak 4-5 százalékos, vagyis a családok komoly kockázatokkal élnek együtt, mindenféle védelem, fedezet nélkül.

Ennek szerinte leginkább az az oka, hogy az emberekben nem tudatosult, hogy az életnek is van értéke, nem csak a vagyontárgyaknak. Gyakorlatilag az a helyzet, hogy a vagyontárgyak élveznek prioritást, az egészség és az élet védelme másodlagos.

Kicsi a kockázati piac

Tízből hat embernek nincsen kockázati életbiztosítása – derül ki abból kérdőíves felmérésből, amelyet a PBA Biztosítási Alkusz Kft. tett közzé. A megkérdezettek többnyire jó terméknek tartják a kockázati életbiztosítást, de megfelelő információ hiányában úgy gondolják, hogy drága, ezért a jelenlegi gazdasági helyzetben nem engedhetik meg maguknak.„Azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek nagy része nincs tisztában azzal, hogy az autója casco biztosításával megegyező összegért tudná biztosítani az életét, ezzel gondoskodva a családja jövőjéről – hívta fel a figyelmet dr. Vass Gábor, a PBA Biztosítási Alkusz Kft. alkusz üzletág igazgatója.