Takaréktörvény, másodszor is
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA törvény fő célja a takarékok integrációja, a szektor átalakítása. Ennek részeként az állam többségi tulajdonrészt szerez a jelenleg a takarékok többségi tulajdonában lévő TakarékBankbank, és az integráción keresztül elég szoros felügyeletet gyakorolhat majd a többi takarékszövetkezeten is.
Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke is hevesen tiltakozott a törvény ellen, ezért fordultak az államfőhöz, aki levelében megírta: a törvénnyel nem ért egyet. Áder kérdésesnek tartotta, hogy az abban foglaltak összhangban vannak-e az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hitelintézeti tevékenység megkezdéséről szóló irányelvével, megfelelnek-e a tulajdonjogra vonatkozó alkotmányos követelményeknek. A köztársasági elnök emellett a részvényesi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében a szervezetek feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályozás megfontolását kérte a képviselőktől.
A törvényt azonban végül csak kisebb pontokban módosították. Ezek közül talán a leglényegesebb az a Németh Lászlóné fejlesztési miniszter által benyújtott módosító indítványa alapján már nem 10, hanem csak 12 százalékos nem teljesítő hitelarány mellett számít egy szövetkezeti hitelintézet hitelezési mutatója rossznak, és kerül egy szövetkezet „válsághelyzetbe”. Ez amúgy még mindig mélyen a szektor átlaga alatt van, március végén ugyanis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint ezeknél a hitelintézeteknél a 90 napon túl késedelmes kölcsönök aránya meghaladta a 20 százalékot.
A takarékok természetesen nem elégedettek, a törvény elfogadása után sajtótájékoztatón érveltek a jogszabály ellen. „Áder János levelében részletesen leírta, mik a problémák a törvénnyel, és zárómondatában hangsúlyozta: a törvénnyel nem ért egyet. Ezt az üzenetet a jogalkotók nem értették meg” – mondta az eseményen Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Demján Sándor, a szövetség ügyvezető elnöke a sajtó lelkére kötötte, hogy írják meg: ha a törvényt, ha életbe lép, a takarékok betű szerint végrehajtják majd, és minden takarékszövetkezeti betétes pénze és betétje az OTSZ-nél a lehető legbiztonságosabb helyen van. Demján és a takarékok egyébként pénteken, a jogszabály ismételt elfogadása után újabb levelet írtak Áder Jánosnak, amelyben azt kérték, az államfő küldje el normakontrollra a törvényt.
A takarékok számára az a legfájóbb a törvényben, hogy durván beavatkozik a tulajdonosi jogokba. A TakarékBankba a Posta tőkeemelésével többségi tulajdonossá válik az állam, és ez ellen a jelenlegi részvényesek nem is szavazhatnak, hiszen az ellenszavazóktól elvehetik a tulajdonrészüket. Az állam emellett jó néhány – egyébként jól működő – takarékszövetkezet vezetőjét rövid úton lecserélheti a törvény szerint. A jogszabály ugyanis megengedi a TakarékBanknak, hogy a 12 százalékosnál magasabb nem teljesítő hitelaránnyal rendelkező hitelintézetek vezető tisztségviselőit felfüggessze. Ilyen jogköre egyébként a PSZÁF-nak sincs, hogy a rendben működő, és stabil tőkehelyzetű takarékok vezetőit a nem teljesítő hitelek aránya miatt félreállítsa.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben válaszolt Demján korábbi levelére: ebben kiemeli, hogy a takarékszövetkezeti integrációról szóló, az Országgyűlés által elfogadott jogszabályt intenzív munka, többhónapos egyeztetés előzte meg, és a döntés összhangban van „azzal az érintett szereplőkkel történő egyeztetés során született közös felismeréssel, hogy a takarékszövetkezeti rendszer jelentős átalakításra és nagyobb állami szerepvállalásra szorul”.
Töredékáron száll be az állam
A sajtótájékoztatón Demján azt is nehezményezte, hogy a törvény szerint a Magyar Posta a normál vételár ötödéért jut hozzá a TakarékBank pakettjéhez. A Posta 655 millió forintért jut hozzá 655 millió forintnyi névértékű részvényhez a jogszabály szerint. A részvényes takarékok további 320 millió forint értékben emelhetnek tőkét a bankban, amelynek alaptőkéje így 3,39 milliárd forintra nő.A hitelintézetben tavaly szerzett tulajdonrészt az MFB, a fejlesztési bank akkor a valamivel több mint egymilliárd forintnyi névértékű részvényért a piaci hírek szerint 4 és 5 milliárd forint közötti összeget fizethetett a német DZ Banknak.
A hitelintézetben tavaly szerzett tulajdonrészt az MFB, a fejlesztési bank akkor a valamivel több mint egymilliárd forintnyi névértékű részvényért a piaci hírek szerint 4 és 5 milliárd forint közötti összeget fizethetett a német DZ Banknak. -->
