Komoly veszteség, borús kilátásokkal a magyar bankszektorban

Tavaly is hatalmas veszteséget szenvedtek el a magyarországi bankok: a részvénytársasági formában működő hitelintézetek 160 milliárd forintnál is nagyobb mínuszban zárták az esztendőt. A bankok ezzel már zsinórban második veszteséges évüket zárták. 2011-ben még nagyobb, 243,3 milliárd forintos veszteséget könyvelhettek el, abban az évben kellett leírniuk a végtörlesztésen elszenvedett mintegy 370 milliárd forintos árfolyamveszteségüket is.

A hitelintézeteknél a veszteséget az „egyéb nem kamateredmény” soron feltüntetett hatalmas veszteség rontotta le. Ebbe a sorba kerül a különadó, valamint a deviza-, valamint az egyéb határidős ügyletekhez kapcsolódó céltartalékképzés, felszabadítás és felhasználás is. A bankok bevételei minden főbb típusban csökkentek tavaly. A kamateredmény, vagyis a betéti és hitelkamatok közötti különbözeten elért bevétel 8,5 százalékot esett, a jutalékeredmény több mint 3 százalékkal zsugorodott. A működési költségek minimális mértékben csökkentek, a romló hitelportfóliókra elkülönített céltartalék szintjét viszont 20 százalékkal növelték a hitelintézetek. A hitelportfólió minőségét illetően viszont az eddigi, óriási erőfeszítések ellenére sem sikerült előrelépést elérni. a pénzügyi felügyelet adatai szerint a részvénytársasági hitelintézetek hiteleinek mindössze 76,9 százaléka teljesített szerződésszerűen, 9,41 százalék viszont 90 napon belüli, további 13,69 százalék pedig 90 napon túli csúszásban volt.

A bankszektor mérete is sokat zsugorodott tavaly. Az összesített mérlegfőösszeg 9 százalékkal csökkent, 26,3 ezer milliárd forintra, a hitelállományok 15 százalékkal csökkentek, 14,24 ezer milliárd forintra. A vállalati hitelállomány 10, a lakossági 16 százalékkal csökkent egy év alatt. A veszteség ellenére a hitelintézetek összesített tőkehelyzete stabil, a sajáttőke mennyisége nőtt 2011-hez képest, és az átlagos tőkemegfelelési mutató is magas, 15,69 százalékos.

A bankok által közzétett adatok szerint viszont elég nagyok a különbségek az egyes piaci szereplők egyéni teljesítménye között. A csoportszintű mérlegfőösszeg alapján legnagyobb nyolc szereplő közül négy – az OTP csoport, a K&H, az UniCredit és a Budapest Bank – stabil nyereséget tudott produkálni 2012-ben is. Az elmúlt évhez hasonlóan veszteséges volt ugyanakkor az MKB Bank, a CIB, a Raiffeisen és az Erste, igaz, utóbbi nagyon komoly mértékben mérsékelni tudta 2012-ben a veszteségét.

A bankszektor kilátásai sem túl rózsásak. Bár a hitelezési aktivitásban látható némi élénkülés – ehhez részben a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja is hozzájárulhat a következő hónapokban –, a lakossági devizaadósok megsegítésére készülő újabb intézkedéscsomag nagyban ronthat az eredményességen. A költségek további faragása pedig már nem hatékony fegyver, hiszen a költség/bevétel arányon már legfeljebb a szolgáltatások visszafogásával (praktikusan fiókbezárásokkal) tudnak faragni a szereplők. Ráadásul a bankszektor az üzleti aktivitás növelésének kérdésében sem teljesen homogén: miközben egyes szereplők mind a lakossági, mind a vállalati oldalon igyekeznek előrelépni, több nagy szereplő is gyakorlatilag csak a meglévő ügyfelek kiszolgálására, és a meglévő hitelportfólió kezelésére koncentrál. Emellett az utóbbi években jellemző problémák továbbra is jellemzik a szektort: így a hitelkereslet változatlanul rendkívül alacsony, a hitelportfólió minősége lassabban bár, de tovább romlik, a szektorális különadók kivonásának vagy csökkentésének pedig nincsen jele.

Mindezek tükrében nem csoda, hogy a Moody''s hitelminősítő néhány nappal ezelőtt igen borúlátó elemzést adott ki a szektorról. A Moody''s Investors Service szerint továbbra is negatív a magyar bankrendszer kilátása. A magyar bankrendszer negatív kilátása – írja az elemzés – 2009 júniusa óta változatlan, tekintettel a folyamatosan gyenge működési környezetre, az eszközminőség folytatódó romlására, valamint a tőkeellátottságot változatlanul terhelő nyomásra. A Moody''s hangsúlyozta azt is, hogy a magyar bankrendszer továbbra is ki van téve a devizafinanszírozásnak.

A Moody''s azt valószínűsítette, hogy a magyar bruttó hazai össztermék (GDP) mindössze 0,2 százalékkal nő az idén a magyar export iránti mérsékelt kereslet, valamint a gyenge befektetői környezet hatására, amit számos év kiszámíthatatlan politikája, köztük egyebek között az új adóintézkedések idéztek elő, megterhelve a bankok nyereségességét.

Az idegen forrásból történő hitelkihelyezések szűkítése és a gyenge piaci környezet korlátozza a magyar bankok bevételnövelő kapacitását. A Moody''s azzal számol továbbá, hogy a nettó kamatmarzs csökken a mérséklődő jegybanki alapkamat és a problémás hitelek növekvő állománya miatt.

A Moody''s a problémás minősítésű hitelek további, de lassabb ütemű növekedésére számít, a hitelminősítő által idézett adat szerint az első negyedév végén arányuk 20 százalék volt a magyar bankrendszerben.