Hatott a jegybank hitelprogramja

Hatott a Növekedési Hitelprogram (NHP) – ez szűrhető le a Magyar Nemzeti Bank friss statisztikáiból. A vállalati hitelállomány szeptember végén 15 hónap után először ismét átlépte a 7 ezer milliárd forintot, ami főleg a hónap során kihelyezett nagy mennyiségű kölcsönnek volt köszönhető. Szeptemberben a nettó vállalati hitelkihelyezés meghaladta a 210 milliárd forintot, ami történelmi rekordnak számít. Ebben persze szerepet játszhatott az is, hogy mind a bankok, mind a vállalkozások felpörögtek ebben a hónapban annak érdekében, hogy kihelyezzék, illetve megkapják a jegybank kedvezményes kölcsönét. Az év első kilenc hónapját vizsgálva persze nem ennyire jó a helyzet, mindössze 94,4 milliárd forint volt a nettó hitelfelvétel.

Az adatok szerint a kilencedik hónapban a hitelkiváltások volumene is megugrott (az NHP II. pillére eredetileg devizahitelek forintosítására szolgált), a cégek ugyanis szeptemberben csaknem 190 milliárd forintnyi devizakölcsönt törlesztettek, a forinthiteleknél ugyanakkor a nettó felvétel megközelítette a 400 milliárdot. A kamatstatisztikák érdekesen alakultak a vállalati hiteleknél. Júniusban, júliusban és augusztusban az egy éven túli kamatfixálású egyéb hitelek szerződéseiben rekord alacsony, 2,34-2,52 százalék közötti kamatok szerepeltek, az átlagos rátákat nyilvánvalóan az NHP-s hitelek nyomták le. Szeptemberben viszont, amikor már csak a folyósítással foglalkozhattak a bankok, a szerződéseket ugyanis augusztus végéig meg kellett kötniük, ismét piaci szintű kamatok kerültek a vállalati hitelszerződésekbe. Miközben a nagy összegű, egymillió eurónál nagyobb kölcsönök kamata folyamatosan csökken, a kisebb összegű hiteleket igénylő vállalkozásoknál szeptemberben emelkedtek a ráták. Ez arra utalhat, hogy az NHP-ban valamilyen oknál fogva részt venni nem tudó kis- és középvállalkozások az átlagosnál drágábban kapnak csak hitelt a bankoktól.

A lakosságnál tovább csökkent a hitelek volumene szeptemberben is az ötéves mélypontnak megfelelő 7033,7 milliárd forintra. A háztartások gyakorlatilag négy esztendeje hónapról hónapra nettó törlesztőnek számítanak főleg a devizahitelek visszafizetése miatt. A forint alapú lakáshitelek nehezen akarnak felfutni, szeptemberben 15,1 milliárd forintnyi helyeztek csak ki a bankok annak ellenére, hogy valószínűleg nagyon régen nem találkozhattak már az ügyfelek hasonlóan alacsony kamatokkal. A piaci lakáshitelek kamata ekkor a kamatperiódus hosszától függően 6,82-8,77 százalék között alakult, az átlagos THM-ek 7,76-9,78 százalék között voltak, a költségek több lakáshitel-típusnál is csökkentek augusztus óta.

A többi lakossági hitel kamata is mérséklődött a kilencedik hónapban. A fogyasztási kölcsönöké több mint egy százalékponttal 18,73 százalékosra csökkent, és a folyószámlahiteleknél is visszaestek a költségek, átlagos kamatuk két éves mélyponton, 28,81 százalékon állt. Utóbbi hiteltípusból egyébként újabb rekordra növekedett az állomány, a lakossági folyószámlák szeptember végén 460 milliárd forintnál is nagyobb mínuszban voltak.

A jelenség legfőbb oka valószínűleg a betéti kamatok csökkenése volt. A jegybank adatai szerint szeptemberben már csak 3,15 százalékos kamatot fizettek a bankok egy átlagos lekötésre. Tavaly év végén még 5,85 százalékos volt az átlagos lekötött betéti kamat.

A jelenség legfőbb oka valószínűleg a betéti kamatok csökkenése volt. A jegybank adatai szerint szeptemberben már csak 3,15 százalékos kamatot fizettek a bankok egy átlagos lekötésre. Tavaly év végén még 5,85 százalékos volt az átlagos lekötött betéti kamat. -->