Hullámvasútra küldte a forintot az EKB

Az EKB kamatvágás csak ideig óráig tartotta az erőt a forintban, estére ismét a 297-es szintre kúszott vissza a forint az euróval szemben, a dollár ellenében pedig az utolájára szeptemberben látott 221-es szintre került a hazai fizetőeszköz.

A kötvényhozamok némileg csökkentek tegnap az elmúlt napok emelkedése után, 5,6 százalékon mozog a 10 éves állampapír hozama a másodpiacon. A tegnapi kötvényaukción 3,28 százalékos átlaghozam mellett keltek el a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek. A korábbi tendenciának megfelelően, hiába a több, mint kétszeres túljegyzés, az ÁKK nem növelte az eladott mennyiséget.

Nemzetközi helyzetkép:

A vártnál jobb GDP adat ellenére nyitás után mínuszba fordultak a tengerentúli börzék és csökkenéssel fejezték be a napot (Dow -0,97 százalék, Nasdaq -1,91 százalék, S&P500 -1,33 százalék). A vártnak megfelelő mértékben estek vissza a friss segélykérelmek a múlt héten. Nem változott érdemben tegnap a WTI és az arany árfolyama. Az előbbi 94,5 dolláron állt ma reggel, a befektetők a ma délutáni munkanélküliségi számokra figyelnek elsősorban, ami megmutatja, hogy mennyire erős az Egyesült Államok konjunktúrája. Az arany is változatlan maradt 1.310 dollár körül. Jelentős erősödésnek indult a dollár az euróval szemben az EKB meglepetésszerű 25 bázispontos kamatcsökkentésének hatására. Az EUR/USD árfolyam 1,3513-ról 1,3419-re csökkent és napon belül 1,3296-ig is beesett az árfolyam, ahonnan viszont már egy korrekció következett. A Nikkei 1 százalékot, a Hang Seng 0,6 százalékot, a Shanghai index 1,1 százalékot csökkent a ma reggeli kereskedésben. A várt 1,7 százaléknál lényegesen nagyobb mértékben, 5,6 százalékkal nőtt az export Kínában. Az európai határidős indexek a negatív tartományban vannak ma reggel, míg az amerikaiak enyhe pluszban tartózkodnak.
 
Hazai és nemzetközi hírek, makrogazdaság:

Az Európai Központi Bank a piac meglepetésére 25 bázisponttal 0,25 százalékra csökkentette az alapkamatot, a hitelezési ráta ugyanennyivel 0,75 százalékra csökkent, a betéti ráta maradt 0,00 százalékon. Az EKB elnöke a vártnál alacsonyabb inflációval és a deflációs kockázatokkal magyarázta a lépést, és hangsúlyozta, hogy a központi bank 2015 közepéig biztosítja a bankok számára a likviditási programokat, kiegészítve 3 hónapos LTRO-val. Ezzel is jelezte, hogy a laza monetáris kondíciók évekig fennmaradhatnak még. Szerintünk ez az EKB válasza volt a Fed eszközvásárlási program (QE3) csökkentés elhalasztásra, és az ezt követő euró felértékelődésre.

Az amerikai negyedéves GDP 2,8 százalékos bővülést mutatott a harmadik negyedévben, évesített szinten. Az adat lényegesen jobb lett a várakozásoknál, a konszenzus 2 százalék volt, a piacon azonban a Fed eszközvásárlási program vártnál korábbi kivezetésére spekulálnak.

A Bank of England sem változtatott a jegybanki alapkamaton, maradt 0,5 százalékon. A jegybankárok az eszközvásárlási programot sem módosították, a keretösszeg továbbra is 375 milliárd font.

Az S&P hitelminősítő egy fokozattal „AA+”-ról „AA”-ra minősítette le Franciaország adósbesorolását. Az indoklás az, hogy a kormány nem hozott olyan intézkedéseket, amivel a középtávú növekedési kilátások javulnának.

A Magyar Nemzeti Bank tegnap megjelent Pénzügyi Stabilitási Jelentésében a devizahitelek kamatának csökkentésére tett javaslatot, illetve bevezetné a magáncsőd intézményét. A dokumentumból kiderül, hogy az MNB a már meglevő hitelekre is transzparenssé szeretné tenni a hitelek árazását, referencia kamat plusz kamatfelár alapján. Az MNB a kamatfelárra plafont vezetne be a javaslat szerint. A tanulmány alapján eddig 200 bázispont körüli mértékben nőttek a devizahitelek kamatai, ebből arra következtethetünk, hogy nagyjából ekkora mértékű kamatcsökkentésre számíthatnak a bankok.

A magyar vidékfejlesztési miniszter törvényjavaslata alapján a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökkentenék a sertéshús áru ÁFA-ját. Számításaink szerint ez 0,1 százalékos fogyasztói árindex csökkentést hozhat, és nagyjából 20 milliárd fortinttal csökkentheti a költségvetés jövő évi bevételét. Ez a GDP mindössze 0,06 százaléka, de ettől függetlenül növeli annak a kockázatát, hogy a jövő évi szűkös tartalékokkal tervezett költségvetés kiigazításra szorul év közben.

Erste-->