Rémisztő, ami egy hónap alatt a Balaton vizével történt – ez már nagyon komoly veszteség, véget kell vetni a vízügyi struccpolitikának
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz idei aszály már messze túlmutat a mezőgazdaság problémáin. A tartós csapadékhiány és a rendkívüli hőség miatt országszerte látványosan romlik a felszíni vizek állapota: több folyón rekordközeli alacsony vízállást mérnek, egyes kisebb tavaknál pedig már a kiszáradás veszélye is megjelent. A Balaton mellett a Velencei-tó és több alföldi vízfolyás vízháztartása is egyre kedvezőtlenebbül alakul.

Fotó: Raketir / Shutterstock
Hat nap alatt újabb öt centiméteres apadás a Balaton vizében
A Balaton vízszintje július első napjaiban is folyamatosan csökkent: a VEOL cikke szerint a siófoki vízmérce július 4-én még 71 centiméteres vízállást mutatott, ezt követően azonban napról napra alacsonyabb értékeket regisztráltak.
Július 5-én 70 centimétert mértek, július 7-én 69, július 8-án 68, július 9-én 67 centiméterre csökkent a vízszint, míg július 10-én reggel már csak 66 centimétert mutatott a mérce.
Ez azt jelenti, hogy mindössze hat nap alatt további 5 centiméterrel apadt a tó.
A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság adatai szerint a június közepi állapothoz viszonyítva még nagyobb a visszaesés. Június 15-én a siófoki vízmércénél mért átlagos vízállás még 78 centiméter volt, vagyis egy hónap alatt összesen 12 centiméterrel csökkent a Balaton vízszintje. A korábbi, mérsékeltebb ütemű apadást az elmúlt hetekben folyamatos vízveszteség váltotta fel.
A Balaton vízszintjének csökkenése nem előzmény nélküli. Tavaly október elején az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai alapján két hét alatt 5 centiméteres apadást regisztráltak, ami szintén jelentős figyelmet kapott.
A Balaton gazdasági teljesítményének gerincét a turizmus és a vendéglátás adja. A térség a hazai turisztikai GDP megközelítőleg 10 százalékát, és az összes magyarországi vendégéjszaka mintegy 20 százalékát adja. A szálláshely-szolgáltatás és a kapcsolódó ágazatok gazdasági súlya országos szinten is kiemelkedő.
Pali Róbert, a Balaton Szövetség elnöke korábban a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, hogy indokolatlan a pánikkeltés. Mint fogalmazott, a jelenlegi helyzet nem rendkívüli, a tó vízszintjének ingadozása természetes, visszatérő jelenség, amelyet a társadalomnak is reálisabban kellene értékelnie. Ugyanakkor a klímaváltozás hatásai átalakítják a hazai vízrendszereket.
A klímaváltozás egyre erősebben alakítja a hazai vízháztartást
A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás hosszú távon átalakítja a Balaton és a hazai vízrendszerek működését, miközben az aszály egyre látványosabb és aggodalomra okot adó nyomokat hagy azokon.
A Balaton különösen érzékenyen reagál a szélsőséges időjárási helyzetekre, ezért várható, hogy a következő évtizedekben természetes állapota is fokozatosan változni fog.
A vízhiány 2022 óta országszerte állandósult jelenséggé vált, miközben az elmúlt másfél évtizedben Magyarország felszíni vízkészlete átlagosan 14 százalékkal csökkent az azt megelőző harmincéves időszakhoz képest. A kormány ezért stratégiai jelentőségű kérdésként kezeli a víz helyben tartását és pótlását, amelyet nemzeti ügynek tekint a klímaváltozás egyre erősebb hatásai miatt.



