Célhoz közelítő inflációs várakozás

– Az elmúlt másfél évben alacsonyabb inflációs környezet alakult ki Magyarországon és mérséklődtek az inflációs várakozások is. Ez minek köszönhető?

– A mérsékelt inflációs folyamatok több tényezőnek tudhatóak be. Szerepe van a kormányzati intézkedéseknek az indirekt adó változtatásán és a rezsicsökkentéseken keresztül is, ugyanakkor a monetáris politika vitele szempontjából sokkal fontosabb az inflációs alapfolyamatok alakulása, ami a trendszerű inflációs nyomást fejezi ki. Azt látjuk, hogy az inflációs alapfolyamatok is igen mérsékeltek, ami arra vezethető vissza, hogy a gazdaság kibocsátása a potenciális szintje alatt van. Mindez azt tükrözi, hogy a gazdaságban jelentősek a kihasználatlan kapacitások, és a mérsékelt keresleti környezetben a vállalatok áremelési lehetőségei korlátozottak. Valamennyi mértékadó előrejelzés szerint a költségvetési hiány idén és a következő évben is 3 százalék közelében maradhat. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy fegyelmezettebb költségvetési gazdálkodás mellett – szemben például a hazánkban a válság előtt megfigyelt időszakkal – sokkal kisebb valószínűséggel jelentkezhetnek váratlan, az inflációs pályát jelentős mértékben befolyásoló adóhatások.

– Látja e már az MNB a háztartások és a vállatok döntéseiben az alacsonyabb inflációs környezet kialakulását?

– Igen, a vállalati viselkedést mind az árazási, mind a bérezési oldalon érdemes vizsgálni. Az látszik, hogy a bértárgyalásokon is olyan béremelések alakulnak ki, amelyek a laza munkaerőpiaccal összhangban annak, a béreknek az évenkénti emelése viszonylag moderált.

– Mintha egyre több termék és szolgáltatás árát szabályozná a kormányzat. Az alapmutatók viszont kiszűrik a szabályozott árakat és az adóktól is megtisztítja az MNB. Ez nem ad-e egy olyan szűkebb inflációs kosarat – a jövedelmek szempontjából meghatározó tételek kiszűrésével – ami aláássa alá az alapfolyamatok hitelességét?

– A kérdés első felével egyetértek, a KSH által publikált fogyasztói árindex ragadja meg legjobban a fogyasztói kosár árának emelkedését, ebben nem történt változás. Ha a szabályozott árak miatt változik az infláció, akkor ez a releváns mutató a fogyasztók szempontjából. Az inflációs alapmutatók viszont nem a fogyasztók által érzékelt áremelkedést, hanem az pont alapfolyamatokat ragadják meg, és előretekintve indikációt adhatnak a Monetáris Tanács számára, hogy merre fognak menni az inflációs alapfolyamatok. Az MT számára ez segíti a folyamatok megértését, és ebből a szempontból is érdemes kiszűrni az indirekt adók és szabályozott árak váltásának hatását, hiszen ezek nem az alapvető gazdasági folyamatokból fakadó árváltozások, hanem kormányzati intézkedések hatását mutatják.

– A forint gyengülését a vállalatoknál most talán könnyebben háríthatják át az importtermékek áraiba, mint a válság során. Ettől nem tart az MNB az elmúlt időszaki árfolyamesése miatt?

– A különböző vállalatok eltérő mértékben reagálnak saját költségeik változására. Ez így van az importáló vállalatok esetében is. Ha egy vállalat csak átmenetinek ítéli az árfolyamváltozást, akkor vélhetően kevésbé fogja a fogyasztói áraiba beépíteni. A tartós árfolyamváltozás viszont fokozatosan beépül a fogyasztói árakba, illetve importtermékek helyettesítését is eredményezi. Az árfolyam begyűrűzésének nagyjából az 50 százaléka egy év alatt, a teljes hatás 2 év alatt érvényesül a fogyasztó árakban.

– A mostani árfolyamhatás lehet átmeneti?

– Ezt jelenleg nehéz megítélni. A Monetáris Tanács legközelebb a február 18-i kamatdöntő ülésén fogja értékelni a reálgazdasági és inflációs folyamatokat, amely során figyelembe veszi és értékelni fogja az árfolyam alakulását is.

– Az elmúlt időszakban az alacsony infláció lehetőséget adott az MNB-nek, hogy támogassa a gazdasági növekedést. Ez az alapállása idén is így marad a jegybanknak?

– Olyan környezetben, amikor a gazdaság potenciálja alatt teljesít és az inflációs nyomás is mérsékelt, az árstabilitás középtávú elérése a reálgazdaságot támogató monetáris kondíciókat igényel.