Új síneket raknak le a Balatonig, döbbenetes sebességre vált a vonat Fehérvár után – vége a tötyögésnek, így még nem juthattunk le a partra
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚjabb jelentős vasútfejlesztés előkészítése indul el a Balaton felé vezető fővonalon: a cél az, hogy Székesfehérvár után egészen a Balatonig kétvágányú, óránként 160 kilométeres sebességre alkalmas pálya épüljön ki. A beruházás nemcsak a menetidőt csökkentheti, hanem a balatoni vasútvonal egyik legnagyobb kapacitási problémáját is kezelheti.
A Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentette, hogy aláírták a Szabadbattyán és Lepsény közötti vasúti fejlesztés tervezési szerződését. A projekt első lépésben a részletes tervek elkészítéséről szól, melyek alapján később indulhat meg az építkezés.
A fejlesztés részeként
- második vágány építését készítik elő a Szabadbattyán–Lepsény szakaszon,
- emellett akadálymentes peronokat terveznek a Polgárdi-Tekerespuszta megállóhelyen és a Kiscséripuszta állomáson.
A beruházás fontos eleme lesz az ETCS 2-es szintű vonatbefolyásoló rendszer kiépítése is Székesfehérvár és Lepsény között, mely elengedhetetlen a 160 kilométer/órás közlekedéshez.
Vitézy Dávid szerint önmagában ezen a szakaszon csak néhány perc menetidő-megtakarítás érhető el, azonban ha Nagytéténytől egészen Lepsényig szinte végig 160 kilométer/órás sebességgel közlekedhetnek a vonatok, az már érezhetően lerövidíti a Budapest és a Balaton közötti utazási időt.
Nem csak gyorsabb, kiszámíthatóbb is lehet a balatoni vasút
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a beruházás legnagyobb előnye nem feltétlenül a sebességnövekedés lesz, hanem a menetrend stabilitásának javulása. A jelenlegi egyvágányú szakasz ugyanis jelentősen korlátozza a balatoni fővonal áteresztőképességét. A kétvágányú pálya kiépítésével több szerelvény közlekedhetne, miközben csökkenhetne a késések és forgalmi fennakadások kockázata is.
A fejlesztési csomaghoz kapcsolódva külön projektként előkészítik egy új vasúti összekötés megtervezését is Lepsény és Balatonakarattya között. A jelenlegi, kanyargós nyomvonalon a vonatok több helyen legfeljebb 80 kilométer/órával haladhatnak. Az új kapcsolat lehetővé tenné, hogy
az északi és a déli partra közlekedő szerelvények Lepsényig közösen használják a 160 kilométer/órás sebességre alkalmas pályát,
ami nemcsak az északi part elérhetőségét javíthatja, hanem a két part közötti vasúti közlekedést is felgyorsíthatja.
1,5 milliárdos tervezési szerződés, hosszú kivitelezési idő
A közbeszerzést a MÁV Pályaműködtetési Zrt. bonyolította le, a munkát a Ring Mérnökiroda nyerte el nettó 1,474 milliárd forintos szerződéses értékkel. A cég feladata a döntés-előkészítő tanulmányok, a környezeti hatásvizsgálatok, az engedélyezési dokumentáció és a kiviteli tervek elkészítése lesz. A miniszter ugyanakkor jelezte, hogy a beruházás nem valósul meg rövid időn belül. Elmondása szerint egy hasonló vasúti projekt esetében a tervezés megkezdésétől az átadásig átlagosan hét év telik el még akkor is, ha közben nem történik leállás.
A bejelentésben a miniszter kitért arra is, hogy szerinte az előző ciklusban számos vasútfejlesztési előkészítést leállítottak vagy félbehagytak, ezért most az egyik legfontosabb feladatnak ezek újraindítását, valamint az állami közlekedési vállalatok fejlesztési képességének megerősítését tartja.
Vitézy Dávid szerint a most induló balatoni projekt ennek az új fejlesztési szemléletnek az első fontos lépése lehet, mely hosszabb távon újabb vasúti beruházások előtt nyithatja meg az utat.
Új lendületet kaphat egy régi vasútvonal is
A most bejelentett fejlesztés egy másik, régóta napirenden lévő vasúti elképzelésnek is lendületet adhat. A Szabad a Hang civil szervezet ugyanis azt kezdeményezte, hogy induljon újra a személyszállítás a Hajmáskér–Lepsény közötti 27-es vasútvonalon, mely évtizedek óta hiányzó kapcsolatot pótolhatna. A szervezet szerint a vonal közvetlen összeköttetést teremtene a Bakony, Veszprém és a Balaton déli partja között, miközben a turizmust és a mindennapi ingázást is segítené. Érvelésük szerint a pályán jelenleg is közlekednek tehervonatok, így
megfelelő felújítással viszonylag kisebb beruházással visszaállhatna a személyforgalom.
A kezdeményezők azt is hangsúlyozzák, hogy a vonal forgalmi zavarok vagy pályafelújítások idején alternatív útvonalként is tehermentesíthetné a balatoni vasúti hálózatot. Mindez jól illeszkedne a Lepsény térségét érintő mostani fejlesztési tervekhez, melyek a Balaton gyorsabb és megbízhatóbb vasúti elérését célozzák. Arról egyelőre nem született döntés, hogy a minisztérium napirendre veszi-e a személyforgalom újraindítását, a civil szervezet azonban már petíciót is indított a kezdeményezés támogatására.
