Egyre nehezebb eldugni a pénzt

Külföldön bankszámlát nyitni semmivel nem bonyolultabb, mint itthon. Általában ugyanazok a dokumentumok szükségesek hozzá és ugyanaddig tart. Az Európai Unióban a betétbiztosításra vonatkozó irányelvek is azonosak a legtöbb tagállamban. A pénzügyi biztonság szempontjából tehát nincs nagyobb eltérés, de legtöbben nem is ezért, hanem azért viszik a pénzt külföldre, mert az adót akarják kikerülni, vagy mert a forintot nem érzik elég biztonságos és értékálló devizának.

„Ráadásul míg korábban csak a leggazdagabbak és cégek vitték a pénzüket külföldre, az elmúlt években olyanok is, akik így akarnak nagyobb biztonságban tartalékolni egy-egy nagyobb összeget.

Sokféle megfontolás vezethet valakit egy külföldi bankszámlanyitásra, nem csupán az adóoptimalizálás – mondta Bényi Róbert befektetési tanácsadó. – A külföldi bankok, például a svájciak többféle befektetési terméket és szolgáltatást kínálnak. Vannak akik arra gondolnak, hogy euróban vagy svájci frankban értékállóbb a pénzük, tőlünk keletebbre pedig a banki költségek jóval alacsonyabbak. Azzal már adót lehet megtakarítani, ha a cég egyik tulajdonosa van bejegyezve valamilyen alacsony adózású államban, tanácsadói szerződés köti oda a céget vagy magánalapítványt működtet ott. De lehet szempont az is, hogy valaki egy örökösödési vitát akar így elkerülni, vagy illegálisan szerzett pénzt akar tisztára mosni. Utóbbi persze egyre nehezebb. A pénzmosás elleni harc egyre kiterjedtebb Európában.”

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közlése szerint tavaly több mint 80 százalékkal, 6160-ra nőtt a pénzmosás elleni törvény alapján tett bejelentések száma, amelyeknek több mint 90 százaléka bankoktól érkezett. A Simon Gábor ügyében állítólag kulcsszerepet játszó FIU-val, vagyis a pénzmosás elleni külföldi információs egységgel  505 alkalommal vette fel a kapcsolatot a NAV. A kormány pedig adóamnesztiával igyekezett hazacsalogatni a külföldön tartott pénzeket. Ennek határideje tavaly járt le, ha valaki hazautalta külföldről származó, offshore cégben vagy külföldi bankszámlán tartott pénzét, az összeg után itthon 10 százalék adót fizetett, cserébe a summa eredetét sem az adóhatóság, sem az igazságszolgáltatás nem vizsgálta.

Az adóhivatal adatai szerint 2011-ben 28,6 milliárd, 2012 -ben 70 milliárd forintnyi összeget utaltak haza az amnesztiát igénybe vevők. Ez után a lehetőség után teremtette meg a kormány a Stabilitás Megtakarítási Számlát (SMSZ). Az itt elhelyezett összeg a befizetés időpontjában megszerzett jövedelemnek minősül, vagyis azonnal legálissá válik, amint elhelyezik azt a számlán. Öt év után a pénzt adómentesen lehet kivenni. Akár a külföldről hazahozott, akár az itthon tartott, ám nem adózott pénzt is tisztára lehet így mosni.

Lázár János ugyanakkor pár héttel ezelőtt bejelentette, visszamenőlegesen 35 százalékos forrásadót rónak ki az adóelkerülési céllal külföldre kivitt pénzekre. Ez a becslések szerint elérheti akár a kétezer milliárd forintot is. Ha az állam ezt mind fel tudná kutatni, akkor 700 milliárd forinttal gyarapíthatná a költségvetés bevételeit.

Fábos Erika Ciprus után Szingapúr a divat, Svájc a legbiztonságosabb Aki gazdasági vagy politikai félelmei miatt helyezné ki pénzét, annak Európában egy svájci bank lehet a legjobb célpont. Ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a banki költségek Svájcban viszonylag magasak, a kamatok pedig a legtöbb uniós országban inkább alacsonyabbak, mint itthon. Ráadásul a svájci bankok tavaly meghirdették a fehér pénz stratégiáját, amely azt jelenti, hogy csak a tiszta forrásból származó, vagyis az adózott pénzeket látják szívesen és számlanyitáskor vizsgálják a pénz eredetét is.

Egyre nagyobb a nyomás az államok részéről és az EU is közös fellépést fontolgat, hogy a külföldi bankok kiadják a számlatulajdonosokat. Éppen ezért sokan még messzebb keresik a biztonságot. Mostanában Szingapúr, India és Dubai a legfelkapottabb. -->