Takarmánypara az aszály után: a minisztérium gyors megoldást ígér - emelkedhet a tej és a hús ára

Egyes hírekkel ellentétben, országos szinten nincs takarmányhiány az aszály által sújtott időszak alatt sem, ugyanakkor néhány térségben átmenetileg szűkösebb kínálat, vagy terményhiány is kialakulhat - közölte Molnár János agrárgazdaságért felelős államtitkár. Hozzátette: jelenlegi információik szerint az egyes területeken a kelleténél több szálastakarmány van, a más területeken pedig kevesebb. 

Mint mondta, a tárca szeretné megoldani ezt a problémát, ezért egyeztetésre hívták a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetség (MOSZ) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetség (Magosz) képviselőit. Az államtitkár szerint, egy logisztikai problémáról van szó, amelyre a szakmai szervezetek bevonásával igyekeznek majd megoldást találni, mégpedig minél hamarabb és minél gyorsabban.

A probléma nem új keletű, az állattartók már több hónapja jelzik, hogy egyre nehezebben és drágábban tudnak szálastakarmányhoz jutni. A Világgazdaság korábbi információi szerint a szaktárca felmérést is indított az érintettek körében. A minisztériumi felmérés azért lehet kulcsfontosságú, mert a beavatkozási pontokat csak pontos adatok alapján lehet kijelölni. Más intézkedést igényel, ha lokális hiányról van szó, és mást, ha országos szinten is jelentős a szálastakarmány-kiesés. A felmérésből kiderülhet, mely térségekben a legsúlyosabb a helyzet, mekkora készletekkel rendelkeznek az állattartók, mennyi takarmány hiányzik a téli időszak biztonságos átvészeléséhez, illetve szükség van-e célzott szállítási, likviditási vagy hatósági intézkedésekre. Az államtitkár a felmérés eredményeire nem tért ki, de feltételezhető, hogy az alapján jelentette ki, hogy nem hiányról, hanem logisztikai problémáról van szó.

A takarmányhiány közvetlenül az összes állattartót érinti, de igazán nagy baj a szarvasmarha-, juh-, kecske- és lóállomány ellátása terén tapasztalható, ahol jelentős részben szénára, lucernára és egyéb tömegtakarmányokra épül az ellátás, és jellemzően nagyobb önálló kaszálóval sem rendelkeznek.
A legnagyobb veszély az, hogy a mostani hiány ősszel és télen csapódik le igazán. Aki nem tud időben elegendő bálát lekötni, az a téli hónapokban még magasabb árakkal és szűkebb kínálattal szembesülhet. A kisebb állattartók különösen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, mert 

• nincs akkora tárolókapacitásuk, 
• készpénztartalékuk 
• vagy alkupozíciójuk, 

mint a nagyobb gazdaságoknak. Ha pedig a takarmány drágulása tartós marad, az előbb-utóbb megjelenhet a tej- és hústermelés költségeiben is.

A Magosz szerint több térségben a korábban 8–10 ezer forintért elérhető bálákért már ennek két-háromszorosát is elkérik. A piaci hirdetésekben is megjelentek a 20-30 ezer forint körüli lucernabála-árak, ami azt mutatja, hogy a kínálati sokk gyorsan beépült az árakba. Az állattartóknak ráadásul sokszor nemcsak a magasabb alapárral kell számolniuk, hanem azzal is, hogy eladó bálát csak több száz kilométerre találnak, így a fuvarköltség, az üzemanyagár és az útdíj is tovább növeli a tényleges beszerzési költséget. A helyzet évek óta egyre rosszabb: míg 2018-2019-ben egymillió tonna feletti lucernaszénát takarítottak be, addig 637 700 tonnát és erre jött idén az aszályos évkezdet.