Nem várt helyről kap hős megmentőt Ázsia olajellátása – gigantikus exportoffenzíva készül, a szemünk előtt születik új olajhatalom

Kanada két új olajvezeték építését készíti elő, ezek közül az Albertát Brit Columbiával összekötő új vezetékről Mark Carney miniszterelnök és Danielle Smith albertai kormányfő a napokban jelentette be, hogy az állami és a magántőke együttműködésében, úgynevezett köz- és magánszféra partnerségben (PPP) valósítják meg. A két vezető tavasszal már a végrehajtási megállapodást is aláírta a fejlesztéshez, amihez már konkrét ütemterv is tartozik. Az építési engedély a várakozások szerint 2027 szeptemberére szerezhető meg. Miként a Világgazdaság oldalán korábban bemutattok, az új vezetéknek alapvető szerepe lesz az ázsiai olajéhség kielégítésében, melynek csillapítása az amerikai-iráni háború, illetve a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság miatt továbbra is nehéz feladat marad. A kanadai olajexport növelése  Ázsiába ugyanakkor remek bevételi lehetőséget is jelent.

Napi egymillió hordós kapacitású vezetékkel tolná meg az olajexportot Kanada

A projekt egyik kulcseleme, hogy az új vezeték a déli nyomvonalat követi majd, vagyis a szövetségi tulajdonban lévő, Edmontonból Burnabyba – Vancouver keleti elővárosába – futó meglévő Trans Mountain vezeték folyosóját használja.

A vezeték végpontja várhatóan a Brit Columbia délnyugati partján, Tsawwassen közelében található Roberts Bank lesz. A térségben jelenleg is működik egy szénkikötő és egy konténerterminál. A projekt összefoglalója szerint a Roberts Bank terminál mintegy 260 hektáros területen épülne meg, és két olyan kikötőhellyel rendelkezne, amelyek képesek fogadni a nagyméretű nyersolajszállító tartályhajókat. Egy-egy ilyen VLCC tanker megközelítőleg 2 millió hordó olajat képes szállítani.

Az északi nyomvonal elkerülésével az 1200 kilométer hosszú vezeték nem haladna át az őslakos nemzetek tulajdonában lévő területeken. Ezek a közösségek korábban következetesen elleneztek minden hasonló beruházást, álláspontjukat pedig a bírósági eljárások srán is sikerült megvédeni. 

David Eby, Brit Columbia miniszterelnöke korábban nem volt hajlandó támogatni olyan vezetéket, amely veszélyeztetné ezt a tilalmat.

Az Oilprice ugyanakkor arról is ír a fejlesztés nemzeti beruházásként való besorolása kapcsán, hogy bár a kedvezőbb nyomvonal és a projektpartnerek kijelölése sokat javított a beruházás elfogadottságán, a napi 1 millió hordó kapacitású vezeték kapcsán továbbra is komoly kérdések merülnek fel a költségekkel kapcsolatban. A bírálók emlékeztetnek arra, hogy korábban a Trans Mountain vezeték költségvetése is jelentősen megugrott: miután a kanadai szövetségi kormány 2018-ban 4,5 milliárd amerikai dollárért megvásárolta a projektet a Kinder Morgantól, a végső költség meghaladta a 35 milliárd dollárt, mire a vezeték 2024 májusában üzembe állt.

Maradva az Albertából Brit Columbiába irányuló vezetéken: 

Tim Hodgson energiaügyi miniszter a CBC Newsnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a vezetékre fordított közpénzek jelentős megtérülést hoznának, amit a Trans Mountain bevételei is bizonyítanak.

Rákaptak az albertaiak az olajvezetékek építésére

Kevesebb mint egy héttel a nyugati parti vezeték bejelentése után – és nem sokkal az októberre kiírt tartományi függetlenségi népszavazás előtt – Danielle Smith albertai miniszterelnök ismét a hírekbe került, ezúttal Doug Ford ontariói kormányfő oldalán. 

A kezdeményezés egyenes folytatása annak, hogy Ontario, Alberta és Saskatchewan megállapodást írt alá egy kelet–nyugati energiafolyosó és vasúti összeköttetés lehetőségének vizsgálatáról. Az esetleges új olajvezeték célja az lenne, hogy kihasználja Sarnia jelentős kőolaj-finomítói kapacitását. A projekt megvalósíthatósági tanulmánya jelenleg is készül, több tanácsadó cég bevonásával.

Az ontariói kormány becslése szerint ez az új vezeték napi 500 ezer hordó kőolajat szállítana, viszont nem exportra, hanem elsősorban belföldi felhasználásra.

Energetikusabb a mostani kanadai kormány az elődjénél, és ezzel Trumpnak is üzen

Az új olajvezetékek építésének támogatása éles fordulatot jelent a Justin Trudeau vezette korábbi liberális kormány politikájához képest, amely elsősorban a szociális programokat és a környezetvédelmet helyezte előtérbe. Mark Carney miniszterelnöksége alatt több, a Trudeau-korszakból származó környezetvédelmi intézkedést visszavontak, köztük 

• a lakossági karbonadó eltörlését, valamint 
• az elektromos járművek elterjedését ösztönző kötelező előírások felfüggesztését. 

Carney emellett elődjénél jóval határozottabban támogatja a természeti erőforrások fejlesztését: felgyorsította a szabályozási engedélyezési eljárásokat, és kiemelt beruházásként kezeli a csővezeték-infrastruktúra fejlesztését.

2025 augusztusában létrehozta a Major Project Office (MPO) nevű hivatalt, amelynek feladata a nemzeti jelentőségű infrastrukturális, energetikai és kritikus ásványkincsekkel kapcsolatos beruházások engedélyezésének felgyorsítása.

Mindebben ugyanakkor jelentős politikai töltet is van. Noha az Egyesült Államok számára továbbra is fontos a kanadai nehézolaj – így ahhoz nem csak Venezuelából juthat hozzá –, és ezért Albertát Wyoming amerikai szövetségi állammal egy új olajvezeték építésével is összekapcsolják, az MPO részben válaszként jött létre az Egyesült Államok Donald Trump elnök vezetése alatt bevezetett, Kanada-ellenes intézkedéseire. Ezek közé tartoznak az alumínium- és acéltermékeket sújtó vámok, Kanada „51. tagállammá” tételére vonatkozó kijelentések, valamint azok a megjegyzések, amelyek Kanada miniszterelnökét csupán egy „kormányzó” rangjára fokoznák le.