Romlott a külső finanszírozási környezet Kelet-Európában

Az dokumentum szerint 2013 harmadik negyedévében nagyjából a második negyedévben megegyező ütemmel, a GDP 0,2 százalékának megfelelő összegben vontak ki tőkét a külföldi bankok a régióból. Az egyes országok között eltérések vannak, de a legnagyobb visszaesés Szlovéniában, Horvátországban és Magyarországban volt.

Az elemzés szerint mindhárom országnál a növekedési aggodalmak, a fiskális politikával szembeni bizonytalanság, a külső és belső pénzügyi kockázatok, és a romló világgazdasági hangulat ösztönözte a külföldi bankokat hitelezésük visszafogására. Magyarországnál még külön kockázati tényező volt a devizahitelek esetleges forintosítása is.

A nyugati bankok hitelezésének visszaesése mellett 2013 májusa óta az általános külső finanszírozási körülmények is nehezebbé váltak a régió országaiban. Májusban az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elkezdett utalni rá, hogy csökkenteni fogja havi kötvényvásárlási programját - ez azóta be is következett. Emiatt 2013 harmadik negyedévében már a pénzpiaci befektetők is elkezdték kivonni a régióból a tőkéjüket.

A finanszírozási lehetőségek beszűkülése Közép-Kelet-Európában és Délkelet-Európában a helyi banki hitelezés növekedésének lassulásához, néhány esetben visszaeséséhez vezetett. A lakossági hitelezés alakulásánál vannak kedvező jelek, de a vállalatok nehezebben jutnak hitelhez. Felmérések szerint lenne kereslet az új hitelek iránt, de a bankok nem tudják biztosítani a megfelelő kínálatot - áll az elemzésben.

A régiós belföldi hitelezés élénkítéséhez tovább kell dolgozni a gazdasági válság okozta károk orvoslásán, például a nem teljesítő hitelek arányának csökkentésén, hogy a külföldi bankoknak kevesebb okuk legyen kivonni tőkéjüket - közölték. A külföldi bankok helyi leányvállalatai közül átlagon aluli nyereségi mutatói voltak a szlovén, az ukrán és a magyar bankoknak.

A jövőbeli kilátásokról a jelentés azt írja, hogy 2013 harmadik negyedévében már beindult a gazdasági növekedés a régióban, de az még mindig törékeny. A növekedés jellemzője, hogy exportvezérelt és nem kísérte a belföldi hitelezés bővülése.

Az elemzés szerint 2014 valószínűleg kihívást keltő év lesz a régió országainak. A nyugati országok szigoríthatnak laza monetáris politikájukon, és ez további tőkekivonást fog eredményezni a feltörekvő piacokon. Európában lassan beindulnak a banki stressztesztek is, és a nyugat-európai bankok a felmérések előtt feltehetőleg kelet-európai leánybankjaik tartalékainak kárára javíthatnak majd saját tőkemutatóikon.

Az Európai Bankkordinációs Kezdeményezés (EBCI) - az úgynevezett Bécsi Kezdeményezés - 2009 januárjában a pénzügyi válságra reagálva jött létre, egyik céljaként kitűzve a dél- és közép-kelet európai régió fenntartható növekedési pályára való visszaállítását. Az anyabankok elkötelezettsége mellett ez a kezdeményezés kezelni próbálja az egyéb kihívásokat is, mint például a külső forrásoktól való túlzott függőség, az alacsony hitelnövekedés és a nagy devizaalapú kitettség.

Az EBCI a hatóságok és a pénzügyi szektor érdekelt szereplőinek együttműködésén alapul, amelyben részt vesznek a nagy bankcsoportok anyaországi és fogadó országbeli hatóságai, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB), a Világbank csoport és az egyes érintett bankcsoportok képviselői. Az Európai Központi Bank megfigyelőként vesz részt a folyamatban.

MTI Eco-->