Enyhülő geopolitikai helyzet és a jó GDP adat erősítheti a forintot

Az orosz-ukrán feszültség enyhülésével megnyugodtak a tőkepiaci kedélyek, a forint is erősödött és a hazai kötvénypiacon is nagy hozamcsökkenést láthattunk. A 10 éves kötvények hozama 25 bázisponttal, 5,86%-ra csökkent, és DKJ aukció is kimondottan jól sikerült. Az ÁKK 75 milliárd forint értékben értékesített 3 hónapos papírokat, 2,91%-os átlaghozam mellett.

Meredek emelkedéssel kezdték a kereskedést a vezető tengerentúli indexek, és zárásig kitartott a jó hangulat, miután az orosz elnök visszavonulót fújt az ukrajnai katonai beavatkozás kapcsán. Az S&P500 történelmi csúcson zárta a napot (Dow 1,41%, Nasdaq 1,75%, S&P500 1,53%). A nyugat-európai börzék is erős emelkedéssel zártak tegnap (FTSE100 1,72%, DAX 2,46%, CAC40 2,45%). A geopolitikai feszültségek enyhülése jelentős esést okozott a nyersanyagárakban, így lényegében az arany és az olaj árfolyama is visszaesett a pénteki záróérték környékére. A nemesfém árfolyama 1350 dollárról 1334 dollárig esett, míg az olaj 104,89 dollárról 103,33 dollárig mérséklődött. Mindkét esetben a 20 napos mozgóátlag vethet majd véget a korrekciónak. Visszafogott dollárgyengülést láthattunk tegnap, ahogy a befektetők ismét a kockázatvállalás irányába mozdultak el, így a dollár visszaadta korábbi erősödésének egy részét, de a tegnapi elmozdulás mértéke nem volt kiemelkedő. Az EUR/USD árfolyam 1,3735-ről 1,3743-ra változott. A Nikkei 1,2%-ot emelkedett, miközben a Hang Seng 0,2%-ot, a Shanghai index pedig 0,5%-ot veszített értékéből. A Dow, az S&P, a Nasdaq és a DAX határidős indexek is estek ma reggel.

Hazai és nemzetközi hírek, makrogazdaság:

Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap 12 előtt néhány perccel sajtótájékoztatót tartott a Krím félszigeten kialakult helyzettel kapcsolatban. Ennek a legfontosabb üzenete az volt, hogy az orosz elnök jelenleg nem látja szükségét katonai beavatkozásnak Ukrajna területén, annak csak legvégső esetben látná értelmét. Ezzel lényegében visszavonulót fújt, mind katonai, mind pedig politikai értelemben. Oroszország kész továbbá pénzügyi segítséget nyújtani a Krím területeknek.

Ukrajna finanszírozási helyzete sokat javult a napokban, ugyanis az EU-tól 310 millió eurót kaptak, az amerikaiak pedig 1 milliárd dollárnyi hitelre vállaltak kötelezettséget, így már teljesíthetőnek tűnik a Gazprom által követelt körülbelül 1,53 milliárd dollár, amihez hozzájön még a februári gázszámla, melynek értéke 400 millió dollár körül alakulhat.

A KSH közlése szerint előzetes adatoknak megfelelően 2,7%-kal bővült a magyar GDP a negyedik negyedévben a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. A harmadik negyedévhez képest 0,5%-os a szezonálisan kiigazított növekedés, ami minimálisan elmarad a korábban közölt 0,6%-hoz képest. A részletes adatokból kiderül, hogy a mezőgazdaság és az építőipar kétszámjegyű éves bővülése adta a legnagyobb növekedést. Ez nem is okozott meglepetést, hiszen a 2012-es aszályos időszak után egy átlagnál erősebb termésű év volt a tavalyi, az építőipart pedig évtizedes mélypontról mozdították ki az EU pénzek intenzívebb felhasználásával indított állami beruházások. Meglepetés viszont, hogy az ipar, azon belül is a feldolgozóipar hozzáadott értéke erős növekedést hozott, csupán egy negyedév alatt 2,5 illetve 2,2%-kal bővültek e szektorok. Azért is meglepő ez a szám, mert a havi ipari termelési statisztikákból pont a gazdaság negyedik negyedévi lassulását lehetett kiolvasni. A negyedéves összehasonlításban jól teljesített még a szállítmányozás illetve az információ és kommunikáció szektor is. Ha felhasználói oldalról vizsgáljuk a GDP-t, akkor kitűnik a beruházások korábbinál is erősebb megugrása (+10,4% év/év) és a közösségi fogyasztás növekedése. Jó hír továbbá, hogy a korábbi negyedévekkel ellentétben a lakossági fogyasztás is mutat némi bővülést, 1%-kal emelkedett a fogyasztás 2012 negyedik negyedévéhez képest. Ezek alapján tartjuk a várakozásunkat, hogy idén 1,9%-kal bővülhet a hazai gazdaság.

A KSH ma a kiskereskedelmi forgalmi statisztikát is publikálta, 3,9%-kal nőtt a fogyasztás januárban, a tavalyi év azonos hónapjához képest. Az élelmiszer kiskereskedelem az átlagnál némileg kisebb mértékben 3,7%-kal nőtt, míg a nem élelmiszer típusú termékekből 4,3%-kal fogyott több, az üzemanyag eladások 4,1%-kal nőttek. E statisztika is alátámasztja korábbi vélekedésünket, hogy részben az alacsony bázis, részben a kis infláció miatt a lakossági fogyasztás terén is lassú élénkülés indult, és nagyban hozzájárulhat az idei GDP növekedéshez.