A meglévő devizaalapú hiteleknél sem sokkal alacsonyabb már a kamatszint. Az euró alapú lakáshitel-állomány átlagosan 7,08 százalékos kamattal ketyeg, a svájci frank alapú kölcsönök 6,28 százalékos átlagos kamattal futnak. Ez pedig azt jelenti, hogy ha valaki nem számít a forint erősödésére, annak az euróhitelét már mindenképpen megérheti lecserélni egy forintalapúra.
A svájci frank alapú lakáshitelek mintegy 50 bázispontos kamatelőnye egy 10 millió forintos esetében évente 50 ezer, vagyis havonta 4,25 ezer forint megtakarítást hozhat egy adósnak, ha marad a jelenlegi keresztárfolyam. Ha viszont gyengül a forint, akkor ez az előny teljesen elolvadhat, egy eredetileg 80 ezer forintos törlesztőrészlet például 5 százalékos forintgyengülés után 4 ezer forintot emelkedik.
A hitelkiváltásban komolyan gondolkozóknak gondot okozhat viszont, ha nem tudnak megfelelő fedezetet vagy önerőt felmutatni. A jogszabályok szerint az ingatlan forgalmi értékének legfeljebb 80 százalékáig adhatnak hitelt a bankok, a múlt év végén viszont deviza lakáshitel-állomány 65 százalékánál, mintegy 1140 milliárd forintnyi kölcsönnél a hitelfedezeti arány meghaladta a 80 százalékot.
A korábbi forint alapú lakáshitelek zömét viszont ennél több önerő mellett adták a bankok, és ezeket érdemes is lehet kiváltani, a banki mérlegekben lévő forint alapú lakáshitelek átlagos kamata ugyanis még mindig 9 százalék fölött van, csaknem 2 százalékponttal magasabban, mint az új hiteleké. Egy 10 millió forintos hitelnél évente körülbelül 200 ezer forintot takaríthat meg, aki olcsóbbra cseréli a lakáskölcsönét. A lakáshitel-kamatok csökkenése 2012 februárjában kezdődött, a kölcsönök végtörlesztés hajrájában voltak a legdrágábbak, 11,66 százalékos volt az átlagos kamatuk. Valószínűleg sok olyan banki ügyfél van még mindig, aki annak idején a devizahitelét ilyen drága kölcsönre váltotta ki, és még mindig magasabb kamatot fizet.
A kamatok később az alapkamat csökkenésével együtt mérséklődtek egészen az idén januárig, az viszont már egyáltalán nem biztos, hogy ez a tendencia folytatódik is majd. A legtöbb hitelintézet ugyanis a három-, hat- vagy 12 hónapos buborhoz köti a lakáshitelek kamatát, a bankközi kamatlábak viszont az utóbbi két hónapban már nem mentek lejjebb, hiába vágta tovább a kamatot az MNB. A három hónapos bubor néhány bázispontot csökkent, a hathónapos nem változott, a 12 hónapos pedig nőtt január 31. óta.
Még érezhető az előny a jelzáloghiteleknél
A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is csökkenőben van a kamatkülönbség a forint- és a devizahitelek között, de a devizahitelek kamatelőnye még viszonylag nagy. A jegybanki adatok szerint a forint alapú kölcsönök esetében az átlagos kamat 9,53 százalékos volt januárban, a meglévő euróhitelek 8,17, a svájci frank alapúak pedig 7,59 százalékos átlagos kamattal ketyegtek.A magas hitel-fedezeti arány ennél a hiteltípusnál kevésbé okozhat gondot. A deviza jelzáloghitelek kevesebb mint felénél haladta meg a mutató a 80 százalékot.
A magas hitel-fedezeti arány ennél a hiteltípusnál kevésbé okozhat gondot. A deviza jelzáloghitelek kevesebb mint felénél haladta meg a mutató a 80 százalékot. -->
