TakarékBank: nincs vége

A Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul, mert álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, így annak megsemmisítését kéri – közölte az MTI. A távirati iroda tudósítása szerint a törvényszék bírája ezt pénteken jelentette be annak a pernek a tárgyalásán, amelyet az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és egy magánszemély indított a magyar állam és társai ellen jogalkotással okozott kár megtérítésére. A bíróság szerint a törvény több ponton sérti a tulajdonjogot, összeférhetetlen a tisztességes gazdasági versennyel, és beavatkozott a többségi magántulajdonban álló TakarékBank tagsági viszonyaiba, ezért szükséges az integrációs törvény megsemmisítése úgy, hogy az eredeti állapot helyreállítható legyen. A bíró elrendelte az eljárás felfüggesztését, az Ab 90 napon belül dönt a törvényszék indítványáról.

A Fővárosi Törvényszék februárban ideiglenes intézkedés keretében végzésben megtiltotta a Magyar Posta Zrt. számára, hogy a tulajdonában levő TakarékBank részvényeket az április 18-i tárgyalásig átruházza. A bíró elmondta: a törvényszék a továbbiakban is megtiltja, hogy a Magyar Posta a tulajdonában lévő TakarékBank részvényeket bármely személyre átruházza. Ezen végzés ellen 15 napon belül lehet fellebbezni.

A bíróság továbbra sem engedélyezi a TakarékBank eladását, mert ha például 100 embernek eladják a részvényt, akkor minden egyes tárgyaláson tisztázni kellene, hogy kié a részvény, és például egy-egy költözés meghiúsítaná a peres eljárást. Ha azonban az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy az integrációs törvény összefér a tulajdonjog védelmével, a jogbiztonsággal és a tisztességes versennyel, akkor 90 napos késéssel megtörténhet a bank eladása. A bíróság szerint egy ilyen alkotmánybírósági döntés súlyos érdeksérelmet jelentene a teljes jogállamiságra nézve azzal, hogy bárki olyan tulajdonjogot szerezhetne, amit egy alkotmányos törvény esetén nem szerezhetne meg. Bene Lajos hangsúlyozta, hogy ez a törvényszék véleménye, az ügyben azonban az Ab hivatott dönteni. Bene Lajos elmondta: a bíróság álláspontja szerint a pénzügyi intézmények tagsági viszonyaiba való állami beavatkozás megengedhetősége veszélyezteti a befektetések biztonságát, és az ezzel járó bizalomvesztés épp a bankszektor stabilitását ássa alá.

Lohn Balázs, a felperes Országos Takarékszövetkezeti Szövetség jogi képviselője a tárgyalás elején azzal egészítette ki a keresetet, hogy az eredeti kártérítési igénnyel összefüggésben ne csak vagyoni kártérítésre kötelezze a bíróság az alpereseket, hanem állítsa helyre az eredeti állapotot. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Posta úgy tudta megszerezni tőkeemeléssel a Takarékbank részvényeit, hogy a jogszabály kizárta azt, hogy az állam és a takarékszövetkezetek a jegyzési elsőbbségi jogot gyakorolni tudják.

Csak jogkövetés?

Sonnevend Pál, az egyik alperes jogi képviselője a tárgyaláson azt mondta: senki sem marasztalható el azért, mert jogkövető magatartást tanúsít. Amikor a felperes a posta és a Takarékbank vonatkozásában – a TakarékBankban történt tőkeemelés és részvényvásárlás kapcsán – a károkozás megállapítását és az eredeti állapot visszaállítását kéri, kifejezetten azon az alapon kíván igényt érvényesíteni, hogy az alperesek az irányadó és hatályos jogszabályok rendelkezései szerint jártak el. Idézte emellett a Fővárosi Ítélőtábla ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos végzését, amelyben kifejtették, hogy polgári ügyekben eljáró bíróság egy jogszabály jogellenességét még a valószínűség szintjén sem vizsgálhatja.