Devizahitelezés: Százmilliárdos bukás az OTP-nél

A devizahiteles törvény változatlan tartalommal való hatályba lépése esetén az OTP csoport árfolyamrés alkalmazásának semmissége következtében keletkező visszatérítési kötelezettsége várhatóan mintegy 27 milliárd forintot tehet ki – közölte a vállalat a piaczárást követően.

Figyelembe véve a 2013. év során erre a célra már megképzett kockázati költséget, az adózás előtti negatív eredményhatás mintegy 25 milliárd forintot érhet el. A negatív eredményhatás elszámolására 2014 második negyedévében kerül sor. Ez az összeg mintegy 20 milliárd forinttal magasabb a korábbi várakozásoknál, mivel egy utólagosan benyújtott, önálló képviselői indítvány hatására a törvény felülírja a hatályos új Ptk.-ba is beépült azon korábbi Legfelsőbb Bírósági jogértelmezést, mely szerint az érvénytelenség jogkövetkezményeit csak az ötéves elévülés korlátai között lehet alkalmazni – közölte az OTP.

Pénteken a magyar Országgyűlés elfogadta a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényt. A törvény hatályba lépése a Köztársasági Elnök aláírását követően, a kihirdetést követő nyolcadik napon történik.

Az OTP-részvények ára 73 forinttal, 1,69 százalékkal 4239 forintra esett pénteken, forgalmuk 4,6 milliárd forintot tett ki. A részvény árfolyama egész héten nyomás alatt volt.

A bank közölte, élni kíván a törvény által biztosított perindítási jogával az egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó szerződési feltétel tisztességessége bizonyítása iránt. A bank a perrel érintett pénzösszeg nagyságát a deviza alapú hitelek esetében közel 90 milliárd forintban, a forint jelzáloghitelek és fogyasztási hitelek esetében pedig további, nagyságrendileg 20-30 milliárd forintban valószínűsíti. Hasonlóan az árfolyamrés kérdésköréhez az elévülés hatályos joggyakorlattól eltérő értelmezése ebben az esetben is mintegy 40 milliárd forinttal növelte a perrel érintett pénzösszeget.

A devizahiteles törvény hatálya kiterjed valamennyi fogyasztói kölcsönszerződésre, így a lakossági deviza és forint alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekre is. A törvény értelmében a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések esetén az árfolyamrés alkalmazása semmis, továbbá a törvény valamennyi fogyasztói kölcsönszerződés esetében megdönthető vélelmet állít fel az egyoldalú kamatemelések tisztességtelen volta tekintetében. Az ügyfelekkel való elszámolást külön törvény fogja rendezni.

Az OTP Bank a közlemény szerint továbbra is fenntartja azon álláspontját, hogy hitelezési gyakorlatában a mindenkor hatályos törvények és előírások maradéktalan betartásával járt el. A bank bankszakmai alapon vitatja azt az állítást, miszerint az árfolyamrés alkalmazása indokolatlan és ezért érvénytelen lenne, továbbá fenntartja azt az álláspontját, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozó rendelkezései a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfeleltek.

A bank álláspontja szerint aggályos, hogy a törvény megfelel-e az alkotmányos követelményeknek, ezért vizsgálja a törvények által biztosított jogorvoslati lehetőségeit.

A Magyar Bankszövetség méltánytalannak tartja az Országgyűlés által  pénteken elfogadott, a fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó, a lakossági hitelezést alapjaiban újraíró törvényt, mert úgy véli, a jogszabály olyan elveket követel meg több mint egy évtizedre visszamenően a szigorú felügyelet alatt álló bankoktól, amelyeket eddig sem a jogalkotó, sem a felügyelő hatóság, sem a bíróságok nem dolgoztak ki, és nem tettek ismertté.

A bankszövetség az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében leszögezte, hogy a hitelintézetek mindig az aktuális jogszabályoknak megfelelően nyújtották szolgáltatásukat, amelyet a devizahitelezés elmúlt tizenkét éve során mind jogalkotói, mind bankfelügyeleti szempontból szigorú ellenőrzés és folyamatos jóváhagyás kísért.

A szövetség rámutat: az új jogszabály által érvényesített gyakorlat sérti a jogbiztonságot, elbizonytalanítja a befektetőket. Ez olyan precedens, amely alkalmas arra, hogy megingassa a magánjogi szerződések alapját, és ennek beláthatatlan következményei lehetnek a társadalomra - teszik hozzá.

Ha a hitelszerződéseket ki lehet vonni a polgári törvénykezés általános elévülési szabályai alól, akkor a továbbiakban bármilyen szerződéstípust, akár az adásvételi-, bérleti- vagy munkaszerződéseket is új szabályok alá lehet helyezni - visszamenőleges hatállyal - érvel a szervezet.

A bankszövetség a jogbiztonság fenntartása érdekében azt reméli, hogy a köztársasági elnök a jogszabályt nem írja alá, hanem elküldi az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra a tartalmi és formai hibák miatt.

A közleményben jelezték: a bankok továbbra is érdekeltek abban, hogy a devizahiteles kérdést minden fél számára megnyugtatóan és igazságosan, a forinthitelesek érdekeit is figyelembe véve rendezze az Országgyűlés. Ehhez a pénzintézetek az általános jogelveken alapuló és a társadalom egészének érdekeit szem előtt tartó jogszabályokat tartanak szükségesnek, amelyek előkészítéséhez felajánlják szakmai támogatásukat és együttműködésüket.

A devizahitelesek megsegítését célzó első elfogadott törvény a korábbi becslésekhez képest várhatóan nagyobb terhet jelent a bankoknak - vélik az MTI által megkérdezett elemzők. Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője elmondta: a korábbiakban ismertté vált módon semmis az árfolyamrés, helyette az MNB középárfolyamát kell alkalmazni visszamenőleg. Emellett a törvényi vélelem alapján minden egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelen volt 2004. május 1. óta, amely "egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével" - tette hozzá.

Az elemző elmondta: a bankok a vélelem ellen bírósághoz fordulhatnak rendkívüli eljárási renddel, kicsinek látszik azonban az esélye, hogy a tisztességtelenség vélelmét megdönthetik bármelyik általános szerződési feltétel és ügylet esetében. 

Török Bálint rámutatott: mivel az árfolyamrés semmissége, illetve a tisztességtelenség miatt az adósoknak járó összegek megfizetésének módját, azaz az elszámolásokat egy várhatóan szeptemberre elkészülő törvény szabályozhatja, egyelőre nagyon széles sávban mozognak a becslések, mekkora összeget fognak a hitelnyújtók a hitelfelvevőknek megfizetni vagy jóváírni.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint azonban a devizahiteleseket segítő törvényjavaslat elfogadásával új időszak nyílhat, eljöhet a fair bankok korszaka. A kormányfő Pilisborosjenőn - egy gyógyszeripari cég üzemavatóján tartott beszédében - reagált a parlament pénteki döntésére, a devizahiteleseket segítő jogszabály elfogadására.

Orbán Viktor történelmi napnak nevezte a mait, mert - mint fogalmazott - "könnyen lehet, hogy új korszakot nyitottunk meg", amelyben az emberek végre úgy fogják érezni, hogy nem mindig az erősebbnek van igaza. Annak is lehet igaza, aki gyengébb: az igazság és a törvény az ő oldalán áll, és "előfordulhat, hogy Magyarországon egyszer csak eljön a fair bankok korszaka" - kommentálta az Országgyűlés döntését a miniszterelnök.