Behúzza az MNB az adósságféket

Adósságfék-szabályozással készül meggátolni a lakosság túlzott eladósodását a Magyar Nemzeti Bank – derül ki az intézmény honlapján közzétett tájékoztatóból. A már korábban beharangozott, és január 1-től hatályba lépő szabályozás alapvetően két fő pillérből áll: a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket és ezáltal mérsékli az ügyfelek eladósodását. A hitelfedezeti mutató (HFM) pedig a fedezett hiteleknél (például jelzáloghitelek) a fedezetek arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát. A maximális hitel/fedezet arány forinthitelnél, alapesetben 80 százalék.

A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót minden új, 200 ezer forintot meghaladó hitel felvételekor vizsgálniuk kell majd a pénzügyi szolgáltatóknak. A mutatóban az új hitel terhei mellett figyelembe kell venni az ügyfél minden fennálló hiteléhez kapcsolódó törlesztési terhét, rendelkezésre álló jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelem (például munkabér, nyugdíj, családi pótlék) számítható be. Ez a jegybank szerint egyértelműen ösztönözheti a gazdaság fehéredését is, hiszen a jövőben csak a bevallott, legális jövedelem mellett lehet hitelt felvenni.

A szabályozás szerint a 2015. január 1. után felvett új forinthiteleknél a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató nem haladhatja meg az 50 százalékot, a magas jövedelmű ügyfeleknél (400 ezer forint nettó jövedelem, vagy afelett) pedig a 60 százalékot. A jövedelmek és az adósságterhek összevontan kezelendők, ha több adóstárs veszi fel a kölcsönt. A forinthitelekre alkalmazott megengedőbb korlátok miatt az MNB szerint az új rendelkezés valószínűsíthetően nem jár hitelvisszafogással, ugyanakkor ha a jegybank makroprudenciális hatóságként a jövőben túlzott lakossági hiteldinamikát észlel, a korlátok bármikor szigoríthatók – hívja fel a figyelmet a közlemény. Az euróban és egyéb devizában felvett új hitelekre vonatkozóan – egy esetleges árfolyam-leértékelődés negatív hatásait ellensúlyozva – sokkal szigorúbb JTM korlátokat írtak elő: 25 és 10 százalék, illetve a magas jövedelmű ügyfeleknél 30 és 15 százalék. Ezen korlátok mellett kizárható a devizahitelezés újbóli elterjedése és felfutása – állapítja meg az MNB közleménye.

Az új rendelet kapcsán a jegybank egyeztetett az Európai Központi Bankkal, amely 2014. június 23-án közzétett véleményében pozitívan értékelte a rendelettervezet tartalmát és annak hazai pénzügyi rendszer stabilitását erősítő várható hatásait. Az MNB a piaci szereplőkkel is konzultált, amely során több észrevételt is beépítettek a szabályozásba. Bár a rendelet elvben újabb korlátokat szab a hitelfelvételre készülő ügyfelek számára, ezekkel a feltételekkel a legtöbb lakossági hitelnél már most is számolni kell. Így az új szabályozásnak valóban csak egy erősebb hitelezési felfutásnál lehet komolyabb jelentősége, vagy akkor, ha a jegybank szigorít a most meghatározott feltételeken.

Káros mellékhatások

A túlzott lakossági eladósodás makrogazdasági, pénzügyi stabilitási és szociális szempontból is káros folyamat – szögezi le az MNB. Egyrészt jelentős egyensúlytalanságok – például ingatlanár-buborékok – felépülését okozhatja, másrészt erőteljesebb banki alkalmazkodást tehet szükségessé gazdasági visszaesés idején. A lakosság devizában történő eladósodása növeli az ország külső sérülékenységét is, mivel a hitelek mögött jellemzően külső devizaforrások állnak. Végül, a túlzott lakossági eladósodás komoly szociális problémát is jelent.